Amikor elolvastam, hogy miként vélekedett öt évre rá Navracsics
Fidesz-frakcióvezető úr egy vacsorameghívásról, arra gondoltam, hogy
most már biztosan nem sok házba fogják meghívni, félve attól, hogy rá
négy-öt évre, majd elmeséli az egész világnak, milyen rossz volt a
kaja, nem volt kiszellőztetve a lakás, a mosdóban hiányzott a szappan.
Öt évre rá Navracsicsnak eszébe jutott, hogy az a vacsora, amit Gyurcsányéknál fogyasztott, azzal fejeződött be, hogy „Dobrev Klára, habár igazi háziasszonyhoz méltóan próbálta csitítani (?) férjét, de ez neki nem sikerült, így a vacsora is... volt.” Megáll az ember esze! Ki képvisel bennünket ott a magyar parlamentben?
Lord Hamilton a 40-es években mondta: „attól, hogy nyakkendőt viselsz, még nem vagy úriember”. Ez minősíti legjobban Navracsicsot, és nem csak azért mert Dobrev Klára tálalta a vacsorát, és Gyurcsány Ferenc volt a házigazda. Mint háziasszony megértem, ha valaki mérges, haragszik, mérgében jól odamondogat, ne adj isten, még az asztalra is csap. De, hogy a véleményét akkor mondja el valamiről, vagy valakiről, amikor már nincs észérve, amikor csak a bosszú, a rosszindulat hajtja, ez nekem értelmetlen és nagyon magas. Ekkora aljasságot nem gondoltam volna Navracsicsról. Mindenről hallottunk már: hat évvel ezelőtt Kapolyi akarta levadászni Orbánt, öt éve Navracscsicsnak nem sikerült a vacsorája Gyurcsánynál, tíz esztendeje megtudtuk a Deutsch anyuka lánykori nevét, hét éve meg azt, hogy Pokorni papája ügynök volt.
Mi következik még? Mire kell felkészülni nekünk, embereknek? Mert én egyszerűen nem tudom feltételezni a politikai többségről, hogy ennyire nem POLGÁROK! Szégyellem magamat helyettük.
Bergendy Margit, Tatabánya
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!