A magyar asztmások 60 százaléka nem megfelelően kezelt

Hosszú távon a nem megfelelően kontrollállt asztma a légutak tartós károsodásához vezethet. Az asztma a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, napjainkban körülbelül 300 millió embert érint a világon. Az asztma előfordulási gyakorisága növekszik a nyugati életstílust átvevő, urbanizálódó országokban, és 2025-re a becslések szerint további 100 millió fővel gyarapodik világszerte az asztmás betegek köre. Az utóbbi 40 évben meredeken emelkedett a gazdasági terhe is. Egy nemzetközi vizsgálat – National Health and Wellness Survey (NHWS) – eredményei szerint az asztmások nagy része annak ellenére máig sem részesül megfelelő kezelésben, hogy az asztma ma már kézben tartható lenne! Ezért is volt a közelmúltban megrendezett 10. Asztma Világnap célja, hogy a megfelelő asztmakontroll fontosságára figyelmeztesse a betegeket, az orvosokat és nem utolsósorban az egészséges hozzátartozókat.   Elvitathatatlan, a betegség ellenőrzése az utóbbi években javult – derült ki az NHWS jelentéséből –, meg sajnos az is, hogy az európai asztmások 55 százalékának kezelése nem kielégítő. Hazánkban sajnos még rosszabb a helyzet, hiszen magyar felmérések szerint a betegek 60 százaléka nem megfelelően kezelt, vagy egyáltalán nem kontrollált. A vizsgálatot 2006 júniusa és augusztusa között 2337 asztmás bevonásával Francia-, Német-, Olasz- és Spanyolországban, valamint az Egyesült Királyságban végezték, közülük 1862 volt kezelt beteg. Kiderült, a nem megfelelően kontrolláltak élete a tünetek miatt komolyan megterhelt. Hetente 3-6 alkalommal lép fel fulladásérzés a 70 százalékuknál, 80 százalékuk kénytelen sürgősségi gyógyszereket alkalmazni hetente 2-3-szor, továbbá 58 százalékuk asztmája miatt egy héten legalább egyszer felébred éjszaka. És a vizsgálatból kiderült, hogy ezekre a betegekre az egészségügyi kiadások nagyobb hányadát kell fordítani, valamint ők gyakrabban keresik fel orvosukat is. Még mindig az NHWS kutatásról, amiből egyértelmű lett, hogy az asztmások a ténylegesnél jobbnak ítélik állapotukat, ugyanis a nem kellően kontrolláltak 40 százaléka úgy gondolja, hogy asztmás tünetei tökéletesen vagy legalább jól kezeltek. Vagyis, orvosuknak nem feltétlenül számolnak be minden tünetükről, valamint feleslegesen szenvednek, hiszen a hatékonyabb kezeléssel a jelenleginél sokkal jobban kézben tartható lenne az asztmájuk.  Dr. Márk Zsuzsa, a Törökbálinti Pest Megyei Tüdőgyógyintézet főorvosa a következőket fűzte a fentiekhez: – az eredmények annak szükségességére világítanak rá, hogy az orvosok az asztmások állapotának objektív megítélését tovább javítsák. Az Asztma Világnapja fontos lehetőség arra, hogy úgy a betegeket, mint az orvosokat emlékeztessük: lehetőség van a jobb asztmakontrollra, valamint mindkét félnek az asztmás tünetek jobb megítéléséért és kezeléséért össze kell dolgoznia. Például az úgynevezett Asztma Kontroll Teszt az állapot felmérésben segít, hiszen a beteg az aktuális státusával szembesül, így várhatóan hatékonyabb kezelést kaphat. Több kutatás igazolta, hogy az átfogó, irányelveken alapuló kontroll a betegek széles körénél alkalmazható. A megfelelő kontrollt – többek között objektív megítélést, kezelését – az asztmások ellátásának és kórkép megelőzésének globális stratégiáját tartalmazó dokumentum, a GINA (Global Strategy for Asthma Management and Prevention) részletesen leírja. Az asztma egyes országok szintjén észlelt gyakoriságáról a GINA honlapján talál további információkat: www.ginasthma.org.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!