Vajon megy egyedül?

Örültem a nyilatkozatnak, mert már 1994 óta várom, hogy a szocialista pártban (és a kormányzati szervekben) az első vonalbeliekkel szemben – a „tiszta szívű és  tiszta kezű” jellem meglétén túl – a tehetséggel és szorgalommal párosult műveltség, a politológiai,  közgazdasági, szociológiai alapismeretek birtoklása, egy-egy szaktárca, illetve parlamenti bizottság esetében pedig az adott szakma, illetve szakterület naprakész, professzionális ismerete, a történelemben, a vezetési ismeretekben való jártasság, és legalább egy világnyelv  tárgyalási szintű tudása, „nyomdakészen” fogalmazni tudó előadói, vagy debatteri képesség legyen alapvető követelmény. Ezek hiánya pedig már a jelöléskor neveztessék meg kizáró okként.
Nem tudom, csak erősen remélem, hogy az újonnan kinevezett kormány (és az önkormányzati minisztérium vezetői tisztének várományosa) megfelel a minden eddiginél „keményebb” s nagyobb volumenű követelményeknek. Embert próbáló, és idegeket őrlő hetek, hónapok következnek. A 386 fős parlamentben – balesetek, megbetegedések miatt jobb esetben 188 (rosszabban 186) lehet a jelenlevő szocialista képviselők létszáma. A miniszterjelölt egy szem független képviselővel, az „el-, illetve lekókadt” SZDSZ-ből 5-6 realista liberálissal együtt (utóbbiak és a szocialisták is okkal tarthatnak Orbán – sámán és vezér, az uszítást, a baloldaliakat és liberálisokat rendszeresen elűzéssel, börtönnel fenyegető Kövér, vagy Morvai és a Tomcat-féle potenciális pribékek – zsigerből táplálkozó bosszújától), mindössze 1-2 főnyi eseti többséggel, csak egy „véd- és dacszövetségként” viselkedő frakciót maga mögött érző kabinet tud/tudhat másfél-két évig kitartani, erélyesen és sikeresen kormányozni. Olyan kabinet, amely az ellenzéknél gyorsabban, szakszerűbben, nagyobb meggyőző erővel és hiteles empátiával képes reagálni a társadalom kérdéseire, problémáira, akár legkisebb rezdüléseire is. Különösen, ha például igaz-ságérzetét sértő, s ezért magyarázatot követelő rendelkezések „születnek”, vagy jogellenes események zajlanak hazánkban.
Utánajártam, és most már azt hiszem, hogy megfelelő helyekről (köztük külföldi forrásokból is) elegendő információt kaptam ahhoz, hogy a bővítve átalakított kormány, különösen a „kulcspozíciós” tárcák (gazdasági-fejlesztési, a felértékelődő mezőgazdasági, a „zűrös” egészségügyi, az állandóan górcső alatt lévő pénzügyi, a jelenleginél sokkal magasabb arányú foglalkoztatottságért küzdeni köteles, és a környezetvédelmi-vízügyi, valamint az önkormányzati) vezetői megfelelnek a fentebb felsorolt követelményeknek. Sőt, néhányan túlteljesítették azokat. Szeretném, ha ez a kormány bebizonyítaná Békesi Lászlónak, hogy nem „tinglitangli” társulat, mint ahogy ő nevezte.
Amikor ezeket a sorokat írom, magamat is győzködöm afelől, hogy  menni fog! Hogy ez a kormány, egy önfegyelemmel felvérteződő MSZP-vel maga mögött, a veszélyt felismerő, ezért „csatasorba álló” baloldallal, és szimpatizánsaival összefogva, a „Munka, Tudás, Tulajdon” programjával kitölti ciklusidejét, és közben megakadályozza, hogy Orbán vazallusaival, fanjaival és a Fidesz hitelezőivel előkészíttethesse magának először a „francia méretűvé” kibővített jogkörű köztársasági elnöki, majd a teljhatalmú kormányzói piedesztált. (Utána meg jönne a Szent Korona és királyság? Igaz, talán még az is jobb, mint egy fundamentalista diktatúra.)

dr. Györky Zoltán, Kaposvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!