Hihetetlenül szaporodnak, ártalmasak, mégis védekezhetünk ellenük

Tudni való ugyanakkor, hogy a kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering. Célunk, hogy valós ismereteket nyújtsunk, a megelőzés módszereit ismertessük, ugyanis az egészségtudatos magatartással a természetben biztonságosan tölthető a szabadidő – mondta a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke, Dr. Kapiller Zoltán.
Az uniós országok kullancsveszélyes területein járó több mint hatvanmilliónyi turista és házi kedvencei az úgynevezett „második katarzishoz” vezethetnek, azaz eddig ismeretlen kullancs terjesztette betegségek jelenhetnek meg. A felmérések szerint Európa kullancsveszélyes területein évente 60 millió ember turistáskodik.  A probléma veszélyessége miatt számos EU-s országban (Brit-szigeteken, Skandináv országokban) fontos járványvédelmi cél az importkullancsok országuktól való távoltartása. Ennek okán bizonyos országokba beutaztatni kívánt kutyát hivatalosan, állatorvos által kullancsok ellen le kell kezelni, mely cselekményt az Állatútlevél VI. bekezdésének, azaz a kullancsellenes kezelések rovatban az állatorvos igazol.
Az évente frissülő „kullancsbetegségek térképen” megfigyelhető, hogy mely területek a legfertőzöttebbek. Budapest és agglomerációs körzete, Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye tartozik a magas rizikófaktorú területek közé. Általában ezekben a két-, négylábú szeretteinkre az agyvelő-, agyhártyagyulladás, a Lyme-kór kórokozóját terjeszthetik a kullancsok, de gyakorlatilag bármely területen előfordulhatnak ezek a betegségek. A magas hegységekben, a fenyvesszint felett ritkán találkozni ezekkel a vérszívókkal, ám ilyen itthon nincsen.
Arra a kérdésre, hogy mi tudható a kullancsokról a szakember a következőket válaszolta: – Pókszabású, egységes testű, ízeltlábú, vérszívó élősködők (ektoparaziták). Földünket csaknem 800 kullancsfaj népesíti be, Skandináviától a Tűzföldig, Európától Ázsián keresztül Amerikáig, a sivatagok és a barlangok lakóit is zaklatják, s családjuk 42 faja honos Magyarországon. Aligha szolgál vigaszul, akiknek ártottak, hogy a kullancsfajok többsége csupán bizonyos erdei állatból szív vért, így például az Ixodes vulpis kizárólag rókákból táplálkozik, miközben legalább egy tucat faj nem válogat, minden „vérrel üzemelő” lényt megtámad. Ezek közül a legnagyobb egyedszámban, a legtöbb betegséget terjesztő Közönséges kullancs a legelterjedtebb, a sorban a Kutyakullancs a második.
Honnan támadnak a kullancsok? Az 1970–80-as években beindult a hazai telkes-belföldi „kutyaturizmus”, viszont sokan nem védték kedvencüket a kullancsok ellen, a kiránduló ebek pedig széthurcolták a veszélyes kullancsokat az egész országban. Mára e vérszívók megtelepedtek a falvak, a városok, Budapest  kertjeiben, közparkjaiban. A szem nélküli, vagyis „vak” kullancsok a lombos erdők, kertek, parkok lakói, elülső lábaikon biológiai, kémiai, fizikai „radarként” működő Haller-szervvel tájékozódnak, ami a  susnyásban bóklászó potenciális  áldozatot a kullancsoknak felderíti, beméri. E kullancsok másfél méterre másznak cserjék, facsemeték leveleinek árnyékot adó fonákjára, ahol tapadókorongos, karomban végződő lábaikkal támadnak és így tesz a közönséges kullancs is. Kutyára, gazdára mászva előszeretettel bújik izzadt, napfénytől takart meleg hajlatokba. A szemes, vagyis látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják, a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várakoznak, áldozatukra alulról kapaszkodnak fel. Így tesz például a somogyi legelőkön, a Hortobágyon is őshonos kutyakullancs. A gyepen bóklászóra mászva szívesen bújik zokniba, lábvég szőrbe, lábujjközök, hajlatok bőrébe fúródva ideig-óráig észrevétlen marad.      
Kérdés, vajon mikor támad a kullancs? Nos, mint fentebb írtuk, napjainkra egész évben, igaz, régi életritmusukból megtartották a nagy tavaszi-nyár eleji fő és az őszi kisebb rajzásukat megtartották. Tudni való, hogy létezik napi inváziós görbéjük is, ami déli, napsütötte órákban elhúzódik. A kullancs fejlődése a következő: pete, lárva, nimfa, végül kifejlett nőstény/hím. Egyszer vért szívnak a továbbfejlődésük küszöbén. A különböző régiókban élő erdei állatok a kórokozók fenntartói, hiszen belőlük szívnak fertőző vért, majd a következő egyedfejlődési alak oltja tovább az emberbe.  Kapiller doktor példaként említette, hogy a természetben az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának fő fenntartója a sárga nyakú erdei egér. Az őt csípő kullancs oltja tovább a vírust, ha nőstény, akkor örökké fertőző családfa képződik. A kullancsfertőzések leggyakrabban a csípéssel (nyállal) történik. De van más fertőzési technikája is. – A kullancs székletében vannak kórokozók. A széklet beszáradása után felporzik, s így a közelben lévő ember, háziállat a por belégzésekor légúti fertőzést szenved. Továbbá a bőrsebbe került széklet is fertőz. Az elhalt kullancs testében élve maradnak a mikroorganizmusok, így a tetem porladása után belégzéses fertőződés történhet. A széklet és a tetem porladás után az állattartó épületek, a ritkán használt hétvégi házak takarításakor a fertőző por belégzése szintén fertőz – mondta a szakember. – A természetben legelő birka, kecske, tehén nyers tejének kortyolásakor is fertőződhet a kiránduló a kérődzőbe jutott kórokozótól. A fertőzött erdei állatok testváladékaikkal szennyezik a növényzetet, a természetes vizeket, ahol közvetetten az ember és kedvenc állata egyaránt megbetegedhet. A fertőzött kullancs-, ürüléke lenyelésével elsősorban kisgyermek, kutya kaphatja el a bajt.
Milyen kullancsmegbetegedés veszélyezteti az embert, állatot? Legveszélyesebb az agyvelő- és agyhártyagyulladás, ugyanis a betegek 40 százaléka bénulásos szövődményt szenved, 1 százalék pedig vírusfertőzésben hal meg. A kullancs a fertőzött állatból szív vért. A kullancsban a baktérium szaporodik és beépül a petékbe. A kullancs következő fertőzési alakja szúráskor már fertőzőképes, így kerülhet az emberbe. Emberről emberre nem terjed, azonban a terhesség alatt fertőződő anyán keresztül a magzat is megfertőződhet. Megfelelő kezelés esetén a magzat nincs veszélyben. Kezeletlen esetekben azonban magzati elhalás, halvaszülés, koraszülés is előfordul.  A fertőzést követően az első tünetek általában 2-32 nap múlva lépnek fel. Korai stádiumban a betegség tünetmentes lehet.
Legjellemzőbb korai tünet a bőrön fellépő elváltozás, az úgynevezett vándorló bőrpír, jóllehet nem minden betegnél lép fel. Ha megjelenik, akkor sem mindig figyelemfelkeltő, mert egészen halvány is lehet. Az elváltozás a széli részeken tovább terjed, közepén halványuló gyűrűt formál. Ennek átmérője akár a 90 cm-t is elérheti. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Előbb-utóbb magától is elmúlhat. Amennyiben a kórokozó a vérárammal szóródik, a bőrpír a test más részén is jelentkezhet. A bőrelváltozást általános tünetek, fejfájás, levertség, láz, izomfájdalom, illetve a környező nyirokcsomók duzzanata kísérhetik.
A legnagyobb betegszámot adó kullancs terjesztette betegség a Lyme borreliosis, vagyis a gyakran idegrendszeri elváltozásokat – agyvelő- és agyhártyagyulladást – okozó Lyme-kór. Nem ritka az arcideg bénulása, aminek hatására ébredéskor a beteg nyálcsorgást észlelhet, továbbá végtagzsibbadás, valamint izomgyengeség is felléphet. Az idegrendszeri tünetek mellett ízületi és izomfájdalom is kísérő lehet, többnyire azonban „csak” 1-2 ízületet érint egyszerre. A betegség hullámzó, a tünetmentes és a panaszos időszakok váltják egymást. A fertőzés okozta tünetek olykor spontán gyógyulnak, amikor a szervezetnek sikerül legyőznie a kórt. Az egyre súlyosbodó tünetek gyakran csak idejében megkezdett antibiotikumos kezeléssel állíthatók le, gyógyíthatók, ellenkező esetben a betegség krónikussá is válhat, akár évekig elhúzódhat. A klinikai tünetek változatosak, a diagnózis csak laboratóriumi eljárásokkal állítható fel.
Hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen? Kora tavasszal tegyük parkjainkat, kertjeinket rendbe, számoljuk fel a csalitos-bozótos területeket, megszűnnek az erdei állatok búvóhelyei, akik ugyan a városia-sodott környezetből kiszorulnak, viszont nem hurcolnak közelünkbe kullancsokat. Túránkon, a természetben fontos betartani az óvó rendszabályokat. Megfelelően öltözni, patikákban kapható kullancsriasztót használni.  A vadak által gyakran látogatott területeket fontos elkerülni, jobb ott nem táborozni. Az agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni oltást gyereknek, felnőttnek őszi-téli hónapokban érdemes elkezdeni, hogy tavaszra teljes védelmet nyújtson. (Ausztriában például a lakosság 90 százaléka oltott.) És az emlékeztető oltásokról sem szabad soha megfeledkezni.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!