A Színművészeti Főiskola zártkörű fórumán a költségvetés reálértéken
való befagyasztását vetítette előre Orbán Viktor, arra utalva, hogy a
költségekben előre szaladt beruházásokat két évre tételesen
felülvizsgálják a további költségek vállalása előtt.

Ez már értelemszerűen is érintené az autópályákat és a metróépítést – még akkor is, ha ezeket nem nevezte volna meg konkrétan –, mint elrettentő költségtúllépési példákat. Külügyi források elmondták: emellett bizonyos, hogy százmilliárdokat kellene visszafizetni az EU-nak, a költségvetési támogatás fejében, amely ma egyes útépítéseknél nagyobb arányt testesít meg, mint a magyar állami részvállalás. Ennek nyomán padlót foghatna a hazai gazdaság és a forint helyzete, és ezzel az életszínvonal is meginogna. Idekívánkozik, hogy a 4-es metró esetében lehetne legkevésbé tudni, hogy a tervezett felülvizsgálat meddig tart: Csaba László, akit a sajtóban néha a Fidesz „házi közgazdájának” neveznek, utalva gyakori vendégeskedésére a Hír Tv-nél, a múlt héten egy rádióinterjúban hangoztatta: lehet, hogy bebizonyosodik, a legolcsóbb lenne abbahagyni.
Most úgy tűnik, a Csabáéhoz áll közel a pártelnöki vélemény: szombaton ugyanis azt húzta alá Orbán, hogy „Prágában a töredékéért építenek metrót, mint Budapesten.
Nincs erre más magyarázat, mint a hatalommal való visszaélés, vagyis a korrupció.” Ez az elképesztő kijelentés példátlanul súlyos vádat is tartalmaz. (Igazolni látszik Morvai Krisztina ama vitatott kijelentését, hogy a párt csúcsain „felelősségre vonások” előkészítéséről gondolkodnak). Ugyanebben – a Blikkben megjelent – nyilatkozatában a pártvezető sajnálkozását fejezte ki, hogy lehülyézte Gyurcsányt, de ezt, úgymond, zártkörű beszédben tette, ahol olyasmi is kicsúszik az ember száján, ami nem helyes. (Megjegyzendő, hogy amikor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésekor a szocialisták  az elhangzott miniszterelnöki kijelentések némelyikével kapcsolatban a „zárt körre” hivatkoztak, az ellenzéki párt ezt még nevetségesnek tartotta). A szóban forgó minősíthetetlen minősítést egyébként Orbán épp az őszödi beszéddel kapcsolatban használta s erről a zártkörű főiskolai fórumról beszámoló Hírszerző internetes portálon ez olvasható: „A kiszivárogtatással kapcsolatban elmesélte, hogy pénteken a repülőtéren volt, mert Szájer Józseffel készült Brüsszelbe, amikor Kósa Lajos felhívta és lejátszotta neki a hanganyagot, mire ők pezsgőt bontottak, Valaki közbevetette, hogy a hangfelvétel vasárnap került a sajtóba, erre úgy reagált, »akkor lehet, hogy rosszul emlékszem«, majd témát váltott.”
Fogadjuk el, hogy tévedett: a híradások szerint valóban vasárnap indult Brüsszelbe. De Kósa Lajos debreceni polgármester nevének említése akkor is érdekes. Rajnai Attila az Élet és Irodalomban megjelent tényfeltáró riportjában, 2007 májusában, a többi között ezt írja: „Informátorunk szerint a Fidesz vezérkara csak a szeptember 17-ét megelőző napokban értesült a felvétel létezéséről, a »pártközpontban akkor érezhetően nagy volt a sürgés-forgás«. Ezt az állítást támasztja alá, hogy jobboldali informatikusok szeptember 17-ét megelőzően továbbították egymás között az őszödi beszéd szaftosabb részeit. ...Egy Mexikóban dolgozó magyar informatikus a hét közepén kapta meg, és szeptember 16-án, szombaton a saját e-mail címén keresztül továbbította még legalább húsz gépre ...A férfi az És-nek nem tagadta, hogy továbbította a hangfelvételt. De azt, hogy kitől kapta, többszöri próbálkozásunk ellenére sem akarta elárulni.
Annyit mondott, hogy akitől kapta – ahogy ő maga is – jobboldali érzelmű, és inkább ennek az oldalnak dolgozó informatikus. Információnk szerint a Fideszben a beszéddel kapcsolatban az hangzott el, hogy »debreceni barátaink tudtak róla először.«” 
Az első banánhéj, vagy Orbán őszödi beszéde? A válaszra nyilván még várni kell.
B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!