Kéri László politológus és volt tanítványai, valamint Orbán Viktor
találkozójának néhány részletét először az Indexnek szivárogtatták ki.

Több forrás szerint is beszélt Orbán arról, hogy a nagy állami beruházásokat le kell állítani, nem fizetik ki őket, és az így nyert összegekkel csökkenthető a hiány. Utána újratárgyalná a szerződéseket, mert biztos abban, hogy sokkal olcsóbban is kivitelezhetőek ezek a beruházások. Példaként az autópálya-építéseket és a 4-es metrót említette. Utánajártunk, milyen következményekkel járna mindez.
A 2009–2010 között megvalósuló infrastrukturális beruházások (metró és autópálya) kétharmada 2009-ben, míg a maradék egyharmad 2010-ben valósulna meg. Modellszámítások alapján ezen nagyberuházások leállítása a két év folyamán összességében 0,5%-kal mérsékelné a gazdaság növekedési ütemet az áprilisi konvergenciajelentés alappályájához képest. 2009-ben a GDP 1%-kal nőne lassabban, míg 2010-ben a bázishatás és a beruházások eltérő időbeli lefutása következtében 0,5%-kal magasabb lenne a növekedés.
A főbb gazdaságélénkítő hatások a következők: elérhetővé teszik a fejlődésben lemaradt térségek piacait és erőforrásait, nagy volumenű külföldi tőkeberuházásokat vonzanak, keresletet támasztanak a nyersanyag- és energiaszektorban, az építési-szerelési szakágazatoknál, többletigényt támaszt a munkaerőpiacon, amely a vásárlóerő növekedésében és a belföldi fogyasztást élénkítő hatásban jelentkezik. Továbbá nő a munkaerő mobilitása, csökken a munkanélküliség, javul a lakosság életminősége és növekszik a szolgáltatások színvonala.
Orbán  tervei kárt okoznának a budapestieknek is: az M0-s körgyűrű befejezése és az M0-s Duna-híd megépítése a fővárosiak számára már-már elviselhetetlen kamionáradatot csillapítaná a belső kerületekben. Az országban minden korábbinál több autópálya épült az utóbbi időben, mert ez a vidék felzárkózásának és a gazdaság élénkítésének egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze. Csak a 4-es metró építésén mintegy 5000-en dolgoznak, Az autópálya-építéseken a nagyvállalatokon kívül több ezer hazai kis és közepes vállalkozás dolgozik sok tízezer alkalmazottal. 2013-ig mintegy 1700 Mrd Ft-ot költhetünk közlekedési infrastruktúrára, és ezekhez körülbelül 1200-1400 Mrd Ft uniós támogatás jár. Ettől az összegtől esnénk el, ha leállnának ezek az építkezések.
A legnagyobb veszteség mégis a vidéken élőket érné. Merthogy az autópályák a vidék fejlődését, az elmaradott térségek felzárkóztatását, a munkahelyek teremtését szolgálják.
A gazdasági növekedés döntő részét hozó többletexport (melynek túlnyomó részét az autógyártás és az elektronika teszi ki) szinte kivétel nélkül olyan településekről származik, amelyeket a befektetők és beszállítók autópályán elérhetnek: Győr, Komárom, Tatabánya, Esztergom, Székesfehérvár, Budapesti Agglomeráció, Gödöllő és Kecskemét. Az M3-as továbbépítésével Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza is rákerült a külföldi befektetők térképére és ezzel megnőtt az érdeklődés ezen a régióközpontok és vonzáskörzetük iránt. A nagy gumiipari cégek (Bridgestone, Hankook, Apollo Tyres) beruházási döntésénél is kiemelt szerepet játszott a jó közlekedési infrastruktúra (autópálya) megléte.
M. I.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!