A gárda élt, él, élni fog

Sok ismerős arccal találkoztam, akiket mindennap megnézem a rémtévék képernyőjén, mert őszintén nem tudom megérteni: miből élnek ezek az emberek, honnan van pénzük ezekre a fekete-fehér egyenruhákra, ki finanszírozza őket. Mert ahhoz, hogy egy ilyen nagy banda létezzen, nagyon sok pénzre van szükség. Értem, hogy vannak az országban igen gazdag milliárdosok, akik a „nehezen” keresett pénzüket úgy szerezték meg, hogy a kommunista gyárakat csődbe vitték, azután meg szép summáért el tudták adni.
Ezeknek a gárdistáknak nem kellene valahol dolgozni? Értem a Kossuth térieket, a nemzetünk megmentőit, akik már két éve nem dolgoznak, csak követelnek, hogy jobban kellene élni. Ez pontosan emlékeztet engem arra a viccre, amikor Ilona meséli Arankának a bíróság épülete előtt: – Voltam tegnap éjjel egy új férfival, és meg kell mondani neked, hogy az én férjem minden  tekintetben jobb! Megszólal a másik: – Tudod, drágám, én is voltam tegnap egy férfival, és reggel megértettem: a te férjed tényleg jobb. Igazad van!
Szóval, megérkeztem Pestre, meg akartam nézni ezt az ingyen cirkuszt, amit nálunk, Egerben ritkán látni, és mit tapasztaltam? Az egész egy hatalmas társadalmi tragédia, ahol minden meg van engedve, ahol mindenki nyíltan cigányozik. Amikor az Országos Cigány Önkormányzat képviselője ment be az épületbe, cigányoztak, és természetesen zsidóztak, amikor megjelent a Mazsihisz képviselője, Egri Oszkár. Nem tudom, mi volt bent, csak annyit, hogy a „stáb” folyton jelentette: Morvait az új divatos ruhájában nem engedik be a terembe, hogy kint van a terem előtt a nagy harcos, a nemzet megmentője, Gonda. A fekete ruhások jöttek, fenyegettek, aláírásokat gyűjtöttek. A bíróság meggondolta magát, és június végére halasztotta a dolgokat.
Mást nem várt senki. Nem vártak azért, mert az egész országban nem érezni a törvény szellemét. Nem éreztek semmit, mert félnek ezektől az emberektől. Nem vártak semmit, mert minden politikus el volt foglalva a saját zsebével: mit hoz neki az egészségügyi törvény. Persze a parlamentben nagyon kevesen voltak a teremben, de nem is vártuk el tőlük, hogy többen legyenek. Elvégre nyár van, szép az idő, kocsi van, barátok vannak, hát nem a parlamentben fognak ülni.
Morvai asszony, aki a mai napig tanítja a gyermekeinket, meg ott ült, és várta a következő, nevével fémjelzett botrányt. Nagy cirkusz volt az egész, csak egy nem volt ott megszervezve: nem volt egy igazi rendező, olyan uszticsmátyás típus, aki elmagyarázta volna nekünk, hogy mikor fognak befejeződni ezek a kabarék, és végre elkezdenek dolgozni az emberek. Gondolom, ez nem fog hamar bekövetkezni. Mit lehet itt még várni?  
Bánffy Tibor, Eger

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!