Két zsidó beszélget, az egyik kérdezi a másikat: – Mondd, ennek a
Kovácsnak mi a szakmája? – Ő egy nagy antiszemita. – Hát az nem szakma!
–

Igazad van, de Kovács nagy élvezettel csinálja.
Ez jutott eszembe, amikor az Echo Tv-n megnéztem az adást, ahol a „neves”, zsidó származású újságíró Vámos György beszélgetett Hankiss Ágnessel. Maga ez az adás semmi másra nem volt alkalmas, mint még egyszer kifejezni, hogy ez a csatorna mindent megtesz azért, hogy még jobban szítsa az antiszemitizmust az országban. Erre mindenféle eszközeik vannak. 
De amikor hallgattam Vámost, megértettem, nem véletlen, hogy nem szeretnek bennünket, zsidó származású magyar embereket. Összekeverve mindent az égvilágon, Vámos mindenkiről megmondja a véleményét: Drukker György, kiváló üzletember Vámosnak köszönhetően és Hankiss asszonyka örömére, elvtárs lett. Persze Vámos meg Hankiss elfelejtették, hogy 1990-ig ők is elvtársak voltak. Drukker urat kiröhögték, megalázták. Vámos kiadta az útját Fekete János volt Nemzeti Bank elnöknek, ami nagy derültséget okozott a stúdióban, mert „Fekete – Vámos szerint – Nyugat-Németországból kapott  pénzt a zsidók kárpótlására, és ez a pénz eltűnt”. Természetesen Vámos nem veszi magának a fáradságot, hogy megmondja: Nyugat-Németország már 20 éve nem létezik, nem beszél konkrét dolgokról, csak humorizál, kinevet embereket, akik szerinte „nem tiszták” egyik vagy másik dologban. Ezt is nagyon élvezi a Hankiss, aki vezeti az adást, és úgy irányítja az egészet, hogy megmutassa, kik is ezek a zsidók, lám itt van Vámos, az igazi zsidó, aki mindenkiről mindent tud.
Nem írtam volna ezt a levelet, ha nem lett volna szó Gyurcsány Ferencről is ebben az adásban. Vámos megalázta Gyurcsányt is – Hankiss legnagyobb örömére. Azt mondta, hogy Gyurcsány nem tett semmit a zsidóságért. Felhívom Vámos figyelmét, hogy Gyurcsány többet tett a zsidóság érdekében, mint Orbán meg a társai. Ott volt, ahol mi zsidók: a Duna parton, a Népszava székházánál, a Hollán Ernő utcában, és megmutatta, hogy egy miniszterelnöknek ott a helye, ahol megaláznak egy egész nemzetet.
Nem ismerem Vámost, nem is akarom ismerni, mert nincs rosszabb annál, amikor egy csokor rózsában véletlenül találunk egy csalánt (ezt Golda Meir mondta, még 1950-ben). És így van ma is. Befejezésül egy nagyon régi cári vicc, amit Vámosnak szeretnék küldeni: – Rabinovics tudod-e, hogy holnap a falunkban hatalmas pogrom lesz? – Na, és? Nekem a személyiben az van beírva, hogy ukrán vagyok! – Te, mesüge, nem tudod, hogy nem a személyidet fogják szétverni, hanem az arcodat? Sajnos, ilyen időket élünk ma is.  
Berkovics László, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!