Több az egyszázalékos befizetés

Az idei évre az APEH 3,3 millió szja-bevallást várt. Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára – más minőségében az MSZP választmányi elnöke –, a VH-nak az immár ötéves Nemzeti Civil Alap megújításáról beszélt. Az NCA pártpolitikától való függetlenségének, átláthatóságának biztosítása érdekében módosítják, kibővítik az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. Mivel az alapprogram pénzügyi forrását 6887,8 millió forint összegen rögzítették, így várhatóan a módosítás nyomán a jövőre rendelkezésre álló források bővülni fognak, miután az elmúlt évek során az 1%-os felajánlások emelkedő trendet mutattak. Az NCA célja a „klasszikus” civil szervezetek támogatása. Ezért talán a legfontosabb változásként Simon Gábor azt tartja számon, hogy az NCA törvény kizárja a támogatási rendszerből a közalapítványokat, pártokat, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, biztosítóegyesületeket – s a tervezet kimondja: nem minősül civil szervezetnek a pártok által alapított alapítvány és a párt részvételével létrehozott társadalmi szervezet sem. Véleménye szerint a kisebb vidéki civilek esélyei javulnak majd.

Hazudik, aki azt állítja, hogy önként és dalolva adózik, ám azért csak-csak tudjuk, hogy nekünk, mint adóalanyoknak fontos dolgunk „megadni az államnak, ami az államé, s a királynak, ami a királyé…”, merthogy tényleg abból épül az ország. Az embernek ezért jól is esik, ha mondjuk látja egy útépítkezésnél a táblát: „épül az Önök adóforintjaiból”. Példának okáért a személyi jövedelemadónkból. 

Megkerestük Simon Gábort, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát – más minőségében az MSZP választmányi elnöke –, aki a VH-nak az immár ötéves Nemzeti Civil Alap megújításáról beszélt. Az NCA pártpolitikától való függetlenségének, átláthatóságának biztosítása érdekében módosítják, kibővítik az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat. Mivel az alapprogram pénzügyi forrását 6887,8 millió forint összegen rögzítették, így várhatóan a módosítás nyomán a jövőre rendelkezésre álló források bővülni fognak, miután az elmúlt évek során az 1%-os felajánlások emelkedő trendet mutattak. Az NCA célja a „klasszikus” civil szervezetek támogatása. Ezért talán a legfontosabb változásként Simon Gábor azt tartja számon, hogy NCA törvény kizárja a támogatási rendszerből a közalapítványokat, pártokat, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, biztosítóegyesületeket – s a tervezet kimondja: nem minősül civil szervezetnek a pártok által alapított alapítvány és a párt részvételével létrehozott társadalmi szervezet sem.
Amúgy érdekes módon május 20. volt az idei magyarországi Tax Freedom Day – az adószabadság napja. Ez az a dátum, amikortól – végre valahára – saját magunknak dolgozunk: az éves jövedelmünket terhelő adók és járulékok, azaz közterhek megfizetéséhez tehát bő 4,5 hónapnyi munkára van szükség az átlagbérből. A minimálbérnél valamivel kevesebb is elég, a jóval nagyobb jövedelemnél viszont akár júliusig is elketyeghet az óra, mire magunkhoz jutunk… A Tax Freedom Daynek elkeresztelt fordulót a földkerekség sok országában számon tartják, évente kiszámolják. A dátum lényege: az országban jellemző átlagkeresetre eső adókból és járulékokból meghatározni, hogy meddig dolgozunk a jó öreg államnak, és mikortól saját magunknak, családunknak. Az USA-ban az idén április 23-ra esett az adószabadság-fordulópont, a szomszédos Szlovákiában viszont május 22-re, azaz az „átlagszlovák” két nappal többet dolgozik a mindenható állam bácsiért, a csehek június 7-re teszik a dátumot … Az Európai Unió „igáslova”, az egyesített Németország még hajt: a különböző adók és járulékok megfizetéséért az idén július 8-ig kell dolgozniuk – cseppnyi megkönnyebbülés ez már, hiszen tavaly még július 13. volt a napforduló.
Amúgy egyetlen dolog nagyon jó az adózásban, ezért érdemes minden esztendőben újra és újra szja-t leperkálni: ez pedig az egy százalék, vagyis a kétszer egy százalék, amelyről kedvünk szerint, szabadon dönthetünk. Jó, megengedem: nem egészen szabadon. Mert azért egy kicsit meg van kötve az adóalany keze: nem utaltathatja mind a két darab egy százalékát kedve szerint mondjuk a vörös macskák alapítványának – oda csak egyet küldethet –, hanem még választhat valamely bejegyzett honi egyház, illetve értelmes közcél között is. Az egyházak közül a négy nagy hazai történelmi egyház – a katolikus, református, evangélikus és a zsidó – idén kéz a kézben kampányolt az egy százalékunkért, hogy összehangolt propagandával elérjék, mind többen gondolják úgy, hogy fontos az értékhordozás és a társadalmi szolidaritás erősítése érdekében egy százalékukkal szerepet vállalni az általuk képviselt oktatás, karitatív munka, szociális gondozás anyagi támogatása  érdekében. Az idei egy százalékok adatai Bakonyi Ágnes, az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szóvivője szerint majd cirka szeptemberre kerülnek nyilvánosságra, ám a 2006-os jövedelmünkről való vallás tavalyi adatai ismertek. A négy nagy egyház tavaly ekként részesedett egy százalékainkból: a Magyar Katolikus Egyház mintegy 456 ezer adózótól több mint két és fél milliárd forinthoz jutott hozzá, a Magyarországi Református Egyház másfél százezer adózótól közel 871 millióhoz, a Magyarországi Evangélikus Egyháznak 42 ezer hívő 271 millió forintot juttatott, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége pedig nem egészen hatezer hívőtől 67 milliót kapott. Érdekes, hogy a Magyarországi krisnatudati Hívők Közössége az utóbbinál többet könyvelhetett el az egy százalékokból: 11 ezer embertől majd’ 76 milliót… Csak utánuk jön a Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete. A 10. és 12. helyen egyaránt egy-egy hazai buddhista közösség áll – közöttük foglal helyet az egyetlen magyar alapítású egyház, a XVI. századi Erdélyben létrehívott Unitárius Egyház… Különben több mint 140 bejegyzett egyház van: a legkevesebb adóforinhoz egy Calvary Chapel nevű keresztény kisegyház jutott: egyetlen adózótól 3861 forinthoz… Az egyházak egyébként együtt majdnem 750 ezer adóalanytól 4 milliárd 305 millió forintot kaptak.
Az egyházaknak adható egy százalékkal egy szinten vannak az úgynevezett „kiemelt költségvetési irányzatok” – hej, de szép magyar kifejezés! –, ilyen a parlagfűmentesítés, az erdőterület közjóléti célú védelme és bővítése, az illegális hulladéklerakók felszámolása, az egészségjavító sport támogatása, a társadalmi bűnmegelőzés, valamint a Szülőföld Alap segítése. Ezek a „mindenki számára elfogadható” programok együtt tavaly közel kétmilliárd forinthoz jutottak mintegy háromszázezer adózótól. A civil szféra, az alapítványok, társadalmi szervezetek, közalapítványok, egyesületek kaphatják meg ugye a másik egy százalékunkat: itt rettentően nagy a szórás, s egyre többen vadásznak az adóforintjainkra. A legtöbb pénzt a gyerekek és az állatok vonzzák…
Idén – a 2008-as rendelkező évben – azon civil szervezetek nem kaphatják meg a nekik felajánlott egyszázalékos summát, ha akár csak egy napig olyan lejárt esedékességű köztartozása van, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott. Köztartozásnak minősül nem csupán az állami adóhatóságnál, hanem a vámhatóságnál, az önkormányzati adóhatóságnál, esetlegesen más szervezetnél nyilvántartott, „törvényből eredő fizetési kötelezettség” is. Érvénytelen annak a magánszemélynek a rendelkező nyilatkozata, aki ilyennek adakozna – az APEH az adózót erről értesíti. A pech viszont, hogy az összegről nem rendelkezhetünk újra, más javára – így a pénz megy szépen a közösbe. Vadász Iván közgazdász, adószakértő – a  Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egysületének alelnöke – egyszerűen nem is érti, miként lehet egy mások adóforintjaira vágyó szervezet „köztartozó”? Akkor nem tartotta be az alapítvány, a kórház, a közhasznú egyesület stb. a költségvetési intézkedési rendet! Akkor pancserek, pénzügyi analfabéták dolgoznak és jótékonykodnak ott – hiszen adóköteles tevékenységet többnyire nem végeznek, hogy köztartozás állhasson fenn! Úgy véli, nem helyes, ha az adózók juttatásait nagyobbrészt működésre, költségek fedezésére költi a célszervezet – jobb, ha valóban a rendelkezésnek és rendeltetésének megfelelően használja azt fel, s nem költekezik, miközben nincsen fedezete rá. Egyébként – mint fogalmazott – ő nem rosszhiszemű, de azért akadnak olyan (a)lapítványok, amelyek szépen megélnek az egy százalékokból és az állami támogatásból, s csak utána végzik a közhasznú tevékenységet…
Vasváry Artúrné, a Magyar Rák-ellenes Liga országos elnöke – maga is egykor beteg volt – elmondta: a mindig kért, s mindig megköszönt egy százalékokból rengeteg segítséget, programot, tájékoztató kiadványt, rendezvényt, szűrést finanszíroz, s fenntartja az ingyenes lelkisegély-szolgálatot a 06-80-505-675 számon. Kiemelten közhasznú szervezetként a befolyt egy százalékokról minden évben a jogszabályi előírásoknak megfelelően tájékoztatja a nyilvánosságot. Amúgy adóforintjaink duplán számítanak: a Nemzeti Civil Alapból (NCA) az adófelajánlásoknak megfelelő összeg áll a civil szervezetek részére, amelyre az év folyamán pályázhatnak. Tavaly 63 millió forintot kapott a liga az egy százalékokból. Nem volt ilyen szerencsés a Lelenc Kutyamentő Egyesület (www.lelenc.hu), hiszen, mint sajnos utólag kiderült, két-három nappal maradtak le arról a törvényi dátumról, ami alapján egy százalékjainkra aspirálhattak volna. Tenner Anna elnök kétségbe is esett – hiszen „bent maradt” a támogatók 15 millió forintja a jogvita nyomán. Az APEH-nél – lám, nem kérges szívű hivatalnokok – úgy gondolták, hogy akkor gyűjtenek a Lelencnek. Nemrég át is adták a hivatalnál körbejárt ládikó tartalmát, több mint hatszázezer forintot.

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!