Több mint 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az urnák elé, hogy 362 ezer jelölt közül válasszák meg a következő négy esztendőre a megyei tanácselnököket, a helyi polgármestereket és az önkormányzatok képviselőit. A romániai magyarság szavazataiért először mérkőzik meg két politikai erő. Előrehozott parlamenti választásokat tartanak ma térségünk másik országában, Macedóniában.

Romániában összesen 54 politikai alakulat áll rajthoz, de közülük csupán 41 állított mindenütt listát. A „túljelentkezés” valóban minden szinten többszörös. Egy törvénymódosítás nyomán most először a megyei önkormányzatok elnökeit közvetlenül választják az állampolgárok. Mindeddig ugyanis a már megválasztott megyei közgyűlés tagjai döntötték el, ki töltse be ezt a tisztséget, nyilvánvalóan politikai alkuk eredményeként.
A megyei tanács elnökének személyéről egyetlen forduló dönt, vagyis a legjobban szereplő versenyző nyer. Csak szavazategyenlőség esetén lesz szükség második fordulóra két héttel később. Ugyancsak egyfordulós a települési és a megyei közgyűlések tagjainak a megválasztása. A polgármestereknek azonban meg kell szerezniük a voksok ötven százalékát plusz egy fő szavazatát ahhoz, hogy már az első fordulóban befutók legyenek. Ha ez nem sikerül, a két legjobb eredményt elérő jelölt június 15-én ismét megmérkőzik egymással.
Az erdélyi magyarság szavazataiért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett most először küzd eséllyel egy vetélytárs. A Magyar Polgári Párt (MPP) 12 megyében 203 településen 312 megyei tanácsos-, 133 polgármester-, 2773 helyi önkormányzati és 4 tanácselnök-jelöltet indít. Az RMDSZ-nek közel háromszor ennyi jelöltje van: 12 megyében pályázza meg a megyeitanács-elnöki tisztséget, 342 polgármester-jelöltet állít, a helyi listákon 9352, a 23 megyei listán pedig összesen 610 RMDSZ-es név szerepel. Az MPP ugyanakkor nem indít saját jelöltet vagy az RMDSZ emberét támogatja ott, ahol a magyar voksok megoszlása a román ellenfelek malmára hajthatja a vizet.
Előrehozott választást tartanak vasárnap Macedóniában: az előző szavazást két évvel követő voksoláson az 1 779 116 szavazó egykamarás, 120 tagú parlamentet választhat, amelynek minden tagja listáról, az arányos szavazatelosztás szabályai alapján kerül be a parlamentbe. A választási küzdelem minden jel szerint négy főszereplő közt fog eldőlni, s az is többé-kevésbé kiszámítható, hogy a szkopjei parlament tagjainak mintegy 70 százaléka macedón, 30 százaléka pedig albán lesz. Az ország lakosságának zömét alkotó két nagy népcsoport között meglehetősen merevek a válaszfalak, s egyiknek sem szokása, hogy a másikhoz tartozó jelölteket támogasson.
Az előrehozott választás fő oka, hogy Nikola Gruevski kormányfő – népszerűségi mutatói ismeretében –úgy ítélte meg, itt az alkalom hatalma megszilárdítására, ezért kierőszakolta a szavazást. Azután tette ezt, hogy Macedónia számára súlyos fiaskóval végződött a bukaresti NATO-csúcs, ahol bár számított rá, mégsem vették fel a szervezetbe, s ezt ráadásul igen megalázó módon, sajtójelentésekből kellett megtudnia. Az ok Görögország merev ellenállása volt, mert Athén nem hajlandó elfogadni a Macedónia országnév használatát. A kampány ezek után részben a névvita körül zajlott.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!