Ezt nem én mondtam, hanem a tisztelt Kóka János, az SZDSZ elnöke. Természetesen nem kérdőjellel, azt én írtam hozzá.
Ez egy kifejezésre emlékeztet: volt egyszer egy párt! Liberális, sorsdöntő, rendszerváltó, sokszínű, tehetséges, ahol igazi okos, kitűnő magyar állampolgárok voltak. Nem szeretném magamat dicsérni, komolytalan lenne, de én is a 90-es évek elején lettem ennek a pártnak a tagja. De teltek az évek, és megértettem, hogy ez a párt nem az a párt, amelyik részt vett a rendszerváltásban.
Amikor olvastam, hogy Fodor Gábor jobban érezte magát barátja, Orbán Viktor társaságában, mint Gyurcsány Ferenc baráti körében, felmerült bennem a kérdés: ezek tényleg megélhetési politikusok? Fodort is a Fidesz szülte, de egyszer azt gondolta, rossz az anyuci, és átrohant az SZDSZ-be. Gyurcsány miniszteri bársonyszékkel ajándékozta meg. Ám most, amikor a széket ott kellett hagyni, eszébe jutott, hogy nem is volt olyan rossz ez a Fidesz, „lehetett ott jókat sörözni!". Sajnos, az SZDSZ-ben ma már nem értik, hogy ezzel a politikával a következő választásokon a Parlament közelébe sem jutnak, mert ma is csak egy százalék a népszerűségük.
Nem tudom megérteni az MSZP vezetőségét sem. Hogy lehetséges, hogy az SZDSZ kirohant a koalícióból, de több száz pozícióban meghagyták nekik a jó, zsíros állásokat. Mi ez? Ha a legnehezebb pillanatban nem kell nekik a koalíció, akkor Kóka sürgősen hívja vissza embereit a vezető beosztásokból is.
Évek óta tudtuk, láttuk, hogy a Fidesz mindent elkövet azért, hogy szétverje ezt a koalíciót. Mert ha a koalíció elkezdett egy reformot, a Fidesz nyíltan, rámenősen, kegyetlenül elkezdte a blöff népszavazások beindítását, azzal a céllal, hogy bénítsa a fejlődést.
Szerintem a Fidesz elérte, amit akart, s Orbán meg jókat röhög a markába. Sajnos, a Fidesz örömére, a Fidesz segítségével süllyed a liberálisok hajója. Nehéz ezt látni nekem, egy olyan embernek, aki sok mindent látott az életében. Nehéz azért, mert majdnem minden áldott nap a jobboldali sajtó, a rémtévék, a jobboldali szervezetek, a zsidózást, a cigányozást tették az első helyre. Ma, amikor a Bayer Zsoltok világát éljük, amikor Szélesék mondják meg nekünk, hogy mivel kezdődjön a nap, és mivel kell befejeződnie, amikor egy hívő zsidó ember fél péntek este elmenni a zsinagógába, egy pártban, amelyikben hittem, egy liberális pártban – ahol nem az számított, ki milyen vallású, milyen a bőre színe, az orra, hanem mindent megtenni azért, hogy szép legyen az élet a nagyon szép hazámban – sajnos győzött a populista demagógia. Szeretett pártom ma ott tart, hogy mazochista módon fut neki a falnak. Útja nem vezet sehova, illetve vezet – a semmibe. Csak remélni merem, hogy a szombati elnökválasztás után jobb szelek fújnak a liberálisok felől. Utána meg, csendben merem remélni, hogy észhez kapnak, és hazánk túléli az „országmentő” hatalmát.
Weinberger Tibor Nyíregyháza,
nyugdíjas
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!