Talán el sem hiszik nekem, de sohasem irigyeltem a nem mindennapi
izgalmakkal tarkított életet élő embertársaimat. Sőt, még
gyermekkoromban sem vonzott, hogy űrhajós, különféle súlyú búvár,
oroszlánvadász vagy szelíden száguldozó, régi motoros legyek, pedig
számtalan Verne Gyula-könyvet és kalandregényt olvastam akkoriban.

A távoli, idegen tájakon való kalandos utazásokról pedig már réges-régen lemondtam, mert nekem már Dorozsmán honvágyam van.
Azt azért senki ne higgye, hogy életem nyugodt, lassú folyású, széles folyamként hömpölyög tova. A számtalan csendes öröm mellett akad benne éppen elég apró-cseprő bosszúság, kisebb-nagyobb izgalom. Hogy mást ne mondjak, dolgozó, városi bérletem van! Kell ennél több?! Aligha.
Már az is jólesően borzolja az idegeimet, amikor év elején találgatom, ugyan mennyivel kell majd többet fizetnem a bérletért. A közüzemi számlák felbontása előtti frászról most ne is essék szó.
Hátborzongató élmény elöl felszállni egy olyan trolira, ahol rejtélyes módon szinte mindenki ott, az első ajtó környékén szorong, míg a jármű közepe majdhogynem üres. Na és amikor jönnek a jegyellenőrök! Bizony mondom, csak a drótkötél idegzetű, nagy lélekjelenléttel bíró utasok képesek maradandó lelki sérülés nélkül átvészelni a váratlan, rajtaütésszerű, az utazásra való jogosultságot igazoló érvényes jegy vagy bérlet meglétét ellenőrző aktust.
Apropó jegyellenőrök! Egy különös képességet fedeztem fel magamban az utóbbi időben. Azt ugyanis, hogy nagyon jó találati aránnyal felismerem a jámbor utasnak álcázott ellenőröket, amikor felszállnak a járműre, hogy magasztos hivatásuknak eleget tegyenek. Ez idáig nem találtam magyarázatot erre az újsütetű adottságomra, igaz, nem is nagyon kerestem. Van és kész.
Gondoltam már rá, hogy nem kellene-e jelentkeznem abba a bizonyos műsorba, amelyben a különlegesebbnél különlegesebb képességű emberek elképesztőbbnél elképesztőbb produkciókkal ejtik ámulatba a nagyérdeműt? Az én szerény képességem – és ezt minden álszerénység nélkül írhatom – bár nem olyan látványos, de sokkal hasznosabb, mint például a kanálhajlítgatás. Na persze, ha valaki mondjuk minőségellenőr egy evőeszközöket gyártó cégnél…
Méhes János, Szeged

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!