Hanna és Lotti óriásschnauzerek. Hat-, illetve kétesztendősek – anyja
és lánya – s gazdájukkal ellentétben ők csak svédül értenek.
százalékos biztonsággal találja meg a petefészek rákos szöveteit a kontroll szövetminták, így zsír- vagy normál emberi testszövetek közt. De hálásak, okosak – segítenek, hogy segíthessünk.” Az egyik amerikai orvosi szaklap, az Integrated Cancer Therapy júniusi számában publikálja a Magyarországon élő testvérével, Istvánnal – aki a kutyákra rábeszélte – közösen az elmúlt két év munkájáról szóló tanulmányát, amelyet a kiadó igen nagy jelentőségűnek tart. Amúgy Hanna 97,5 százalékos eredménnyel dolgozik! Erről a svéd munkakutyabírák testületének az elnöke is meggyőződött már.
Horváth professzor tud korábbi – brit és tengerentúli – kísérletekről és tapasztalatokról kutyákkal, nem „mendemondákat”, hanem három tudományos szakcikket is talált. A szigetországi „szakebek” vizeletminta, illetve kilégzés alapján elkülönítették a beteget az egészségestől – hiszen a kórral sok anyagcsere-folyamat megváltozik. De kételyei voltak: vajon a kutya egy tüdőgyulladást el tud-e választani a tüdőráktól, egy hólyaghurutot a hólyagráktól? Svédország legtapasztaltabb kutyakiképző házaspárjával, Sven és Gunvor Järveruddal dolgoztak együtt: operáció során kivett, lefagyasztott mintákkal, amelyeket molekuláris biológiai és génvizsgálatnak is alávetettek. Jelenleg négy doktorandusza segíti munkáját a laboratóriumban. A projekt következő része a vérteszt lesz, majd önként vállalkozó páciensekkel dolgoznak a kutyákkal. A kérdés: „a ráknak van szaga?” tudományosan nem így merül fel – azaz a rendelőkben nem szimatoló ebeket fognak alkalmazni, hanem informatikusokkal a tapasztalatok nyomán megpróbálnak egyfajta „mesterséges, szintetikus orrot” előállítani.
-gündisch-
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!