Pattogó labda a projektgazdák térfelén

 Miközben az önkormányzatok szívesen „rárepülnek” az uniós lehetőségekre – több Tisza menti település és Jászberény kisebb projektek sorát valósította meg –, az is sokszor előfordul, hogy az ügynökség triviális hibák miatt kénytelen visszautasítani pályázatokat. Az egyetemi kutató úgy látja, a támogatások koncentrációján érdemes lenne változtatni, mert csak a viszonylag nagy összegű, az átlagos meghaladó fejlesztések érnek el jelentős többlethatást.

– Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) keretében benyújtott 41 ezer projektből majdnem minden második, összesen     19 900 nyert. E terv keretéből máig 614,5 milliárd forint kifizetésre került, ez a teljes keret 91,6 százaléka! – sorolja az adatokat Gyurkovics Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs igazgatója. – Az I. NFT idén december 31-én lezárul, s a még folyamatban lévő projektek gazdáin múlik, hogy az év végéig benyújtsák az összes számlát, és így Magyarország a lehető legtöbb forrást fel tudja használni fejlesztési céljaira. A labda tehát a projektgazdák térfelén pattog; az ügynökségünk munkatársai minden lehetséges eszközzel – például a belső határidők kitolásával, a személyes kapcsolatfelvétellel is – azon vannak, hogy a projektgazdák valóban le is hívják a pályázaton már megnyert pénzt.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) forrásainak döntő része még Brüsszelben van. Az EU a pályázatokat „utófinanszírozza”. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a beruházás megvalósulása után fizetik ki a támogatás összegét, másrészt azt, hogy a kifizetések aránya csalóka adat; az elsősorban nem a kormányzaton, hanem a pályázati nyerteseken múlik. Minél gyorsabban haladnak ők a támogatott projektjeikkel, az ország annál nagyobb ütemben tudja lehívni az uniós pénzeket a rendelkezésére álló keretből. Az ÚMFT-ben közel 7000 milliárd forint áll hazánk rendelkezésére 2007–2013 között. A tavalyi tapasztalatok alapján minden egyes forintnyi támogatás háromforintnyi beruházást mozdít meg. Tavaly év végén – elsőként az unióban! – nálunk már a kifizetések is elkezdődtek.
Sajnos gyakran kényszerülünk elutasítani jó projekteket triviálisnak tűnő hibák miatt; például a beadott pályázatokat nem írják alá, hibásan vagy csak részben nyomtatják ki a dokumentá-
ciót, a pályázati adatlapot hibásan mentik CD-re. Előfordul, hogy nem tartják be a határidőket vagy fontos iratokat felejtenek el csatolni a pályázati dokumentációhoz. Ezeken segíthet az egyszerű hiánypótlás. A leggyakoribb hiba pedig az, hogy a pályázó a pályázati csomagnak nem a legfrissebb verzióját ismeri és használja…
Legutóbbi – harmadik – uniós fejlesztési pályázatával is elkészült a Tisza Menti Települések Térségfejlesztési Társulása. Nyírcsák Árpád, a társulás projektmendzsere szerint mind a három telitalálat volt. – A Regionális Operatív Programból rögtön az elején, 2004-ben próbáltunk uniós pénzekhez jutni. Sikerült, ami jórészt annak köszönhető, hogy jól előkészített elképzelésekkel, kész tervekkel álltunk elő. Az első kettő Tiszavasvári és Tiszalök városfejlesztési pályázata volt, 10 százalék önerővel. Mindkettő a városközpont-rehabilitációt célozta; Tiszavasvári 950 milliót, Tiszalök 162 milliót fordított erre. Ez a két projekt lezárult, tavaly már az elszámolás is megtörtént. A legutóbbi volt a Tiszavasvári-Szorgalmatos-Tiszalök kerékpárút kiépítése. Ez 7271 méter hosszú, és a településeken belül gyalogút és kerékpárút is egyben. A fő pályázó Tiszavasvári volt, a beruházás teljes összege 248 millió forint. A summa 95 százalékát az unió adta, az önerő csak 5 százalék volt. Sőt még annyi sem; csak alig több mint 2 százalékot kellett készpénzben letenniük az önkormányzatoknak, mert a Belügyminisztériumnál külön pályáztak a sajáterő-kiegészítésre, s a 60 százalékát végül a belügyi tárca finanszírozta. De hasonló sikerszériára már nem számíthatunk. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv első, ez év januári körében iskola- és óvodafejlesztési pályázatot adott be Rakamaz, Tiszalök, Tiszadob, Tiszavasvári és Tiszadada is a kistérségből. E pályázatokat befogadták, de ennek elbírálása még tart, s emellett belvízrendezésre is pályázik Tiszalök, Tiszadob, Tiszavasvári és Tiszadada. Bár ezek a fejlesztések is indokoltak szakmailag, ám úgy hírlik, mind aligha kap majd uniós támogatást.
Jászberény is „rárepült” az uniós támogatásokra. Lányi László, a Városüzemeltetési Iroda vezetője listázza: Idén zárul az első uniós projektünk, a címe „Hűtőgépgyári bekötőút felújítása, ívkorrekció és buszperonok bővítése”. Ennek keretében épül még 3 kilométer zárt csapadékvíz-csatorna, kerékpárút, közvilágítás, 400 méteren zajvédő fal, autóparkoló négytucatnyi kocsinak és egy vasúti átjáró. Mindezt június 20-án adjuk át. A 800 millióból, amibe kerül, 32  millió a saját rész, EU-forrás 600 millió, kormánytámogatás 120 millió és pályázaton az önerőalapból is elnyertünk 48 milliót. A jelentősebb tervek között szerepel például a Zagyva rendezése, a 650 milliós óvodaépítés és a 450 milliós iskolafelújítás és -bővítés.
– Azt, hogy mennyire hatékony az uniós támogatások elköltése, elemezhetjük mennyiségileg és minőségileg is – fejtegeti Nagy Sándor Gyula, a budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa, a téma szakértője. – Palánkai Tibor professzor vezetésével az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) pályázatán nyertünk és ebből folytattunk vizsgálatot az EU-s gazdasági hatásokról hatan. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2004–2006 közötti Regionális Operatív Programja pályázatainak egy csoportját – 94 turisztikai fejlesztést – követtem, ám ahhoz, hogy a gazdasági hatásokat is lemérhessem, utólag, idén kellett felvennem a pályázóktól adatokat.
Mennyiségileg a vizsgált uniós támogatásra pályázó 94 nyertesből 4-nél meghiúsult a projekt, mert már a szerződéskötéskor sem tudták az előírt önrészt felmutatni vagy sokat késett a tervezés, illetve menet közben derült ki a finanszírozási gond; a projekt elakadt, s inkább visszafizették a pénzt. Ez a 4-5 százalék igazán jó és tervezett aránynak mondható.
Minőségi szempontból már jóval tarkább a kép. A 90 megvalósult fejlesztés – zömüket cégek adták be, hármat önkormányzatok és egyet társadalmi szervezet – között vannak ötletesek, amelyektől várható az idegenforgalom fellendülése, s olyanok is, amelyektől aligha. Az előbbire példa egy golfpályás szálloda pályázata: rossz idő esetére golfszimulátort létesített, hogy így növelje vonzerejét és ott tartsa a vendégeit. Kevésbé jó az a pályázat, amely a vendégházak színes külső átfestését célozta; ettől aligha nő ott a forgalom. Jellemző volt a felújítás, a bővítés új étteremmel, vizesblokkokkal, szobákkal. Ami viszont elképesztett: bár az turizmus fellendítése volt a cél, a pályázók 40 százalékának nem volt honlapja, sem más internetes elérhetősége.
Érdekes az is, hogy mennyi új munkahely létesült e projektekkel. A személyes interjúk során kiderült, hogy bár a vállalt foglalkoztatotti létszámot betartották, de ennek csak a fele volt teljesen új munkahely, a többinél a kapcsolt vállalkozásból kerültek át oda az új emberek, illetve szerződéses vállalkozót vagy alvállalkozót legalizáltak így. Persze ennek is van előnye, mert így is fehéredik a gazdaság… S a legfőbb tapasztalat: a projektek átlagos uniós támogatása 93 millió forint volt. Ám csak azoknál a fejlesztéseknél találni magán a projekten túlmutató érdemi többlet-, multiplikátorhatást, ahol ezt az átlagot jóval meghaladta a támogatás összege. Ilyen többlet például, ha felújítanak egy hotelt, leaszfaltozzák az oda vezető utat, csatornáznak stb. Szinte ugyanilyen a helyzet a pályázók versenyképességének javulásával is: ez csak ott haladta meg a még igen szolid  4 százalékot, ahol 150 milliónál nagyobb volt az uniós támogatás – az összes projekt 17 százalékánál. Politikai döntés volt annak idején, hogy ne csak a nagy állami és magánberuházásokat támogassák. Ám úgy tűnik, a sok kicsi – ha helyi szinten változtat is a fejlettségi képen – valójában nem megy sokra. A támogatások koncentrációján érdemes lenne változtatni. Az igazán nagy és költséghatékony fejlesztésektől várhatunk nagy gazdasági hatást.
 (vasvári)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!