Rozmárok, jégtörővel
Szentpéterváron már elkezdődött a fehér éjszakák időszaka, ami május elejétől augusztus végéig tart. Ilyenkor a nap éjjel 11 órakor nyugszik le, de hajnali 5 órakor már fent van, és június 24-hez közeledve egyre csak rövidülnek az éjszakák. Szent Iván éj körüli napokon már 1-2 órára sem borul sötétségbe a város, az „éjszakai” szürkület idején rengeteg turista özönli el az utcákat. Az orosz feliratokat leszámítva az ember nem is gondolná, hogy a város Oroszországban van, nem véletlenül hívják ugyanis „Észak Velencéjének”, vagy orosz Párizsnak. Nagy Péter 1703-ban alapította a települést, egy mocsaras vidéken. Amszterdam mintájára képzelte el városát, rengeteg csatornával. Bár sokkal több víziutat szeretett volna, mint amennyi megvalósult, tanácsadói végül meggyőzték róla, hogy ha egy városban fél éven keresztül be vannak fagyva a folyók, a rengeteg csatorna mit sem ér. Így is a város területének 10%-át vízfelület alkotja, a csatornák és folyók hossza mintegy 300 km. Kihagyhatatlan program a sétahajókázás a város csatornáin, és a Néva folyó.
Szentpéterváron több száz palota található a sugárutak és csatornák mentén, és szinte valamennyit felújították már kívül belül. Kötelező látnivaló Szentpétervár legrégebbi épülete a Péter Pál erőd, ami a Néva folyón egy szigeten található, és közepén a Péter Pál katedrálissal ami valamennyi cár temetkezési helye is egyben. A katedrális 122,5 méter magas aranyozott tornya építésekor rekordnak számított. Az erőd lábánál napoznak és gyülekeznek a Néva partján a „Rozmárok”. Itt ne az állatokra gondoljanak, ez egy klub Szentpéterváron, tagjai minden héten megfürödnek a Néva folyóban, egész évben. Télen, ha befagy a folyó, jégtörő megy előttük, és ők utána úsznak.
A templomok között kihagyhatatlan még a Szent Iszák székesegyház amely a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkező katedrálisa. Kupoláját 100 kilogramm 24 karátos arannyal vonták be 150 évvel ezelőtt, ráadásul olyan technikával, hogy azóta sem kellett restaurálni, csupán minden évben megtisztítják. A II. világháború alatt a város valamennyi aranyozott templomtornyát, kupoláját befestették, hogy a németek ne találják el őket, a nap ne csillogjon rajtuk. A Vérző megváltó, vagy más néven Krisztus feltámadása-templom pedig Szentpétervár szimbóluma, gyakran keverik is a turisták a moszkvai Vaszilij Blazsenij székesegyházzal, a hagymakupolái miatt. A várostól 29 kilométerre található Peterhof, az orosz „Versaille”, az egykori cári nyaraló, többszintes parkkal, szökőkutakkal, vízeséssel, több mint 200 aranyozott bronzszoborral. Peterhof ráadásul a tengerparton található, így a vendégek hajóval érkezhettek cárhoz.
Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!