Jól csak a szívével láthat az ember

– Honnan a zsiráfnyelv kifejezés? – kérdeztem Jónait.
– A nyiráfnyelv az erőszakmentes kommunikáció beceneve.  Az elnevezés egy játékos metaforára utal, amit az Erőszakmentes kommunikáció (EMK) tanulása során használunk. Amikor ugyanezt a kérdést én teszem fel egy bemutató előadáson, sokszor meglepődöm az ötleteken, amikkel a hallgatók előállnak. Legutóbb ezt hallottam valakitől: „a zsiráfnak olyan hosszú a nyaka, hogy van ideje gondolkodni, amíg érzései a szívéből a fejébe érnek.”
Sokan tudják, hogy ez a hatalmas erejű állat nem bántja társait. Marshall Rosenberg, aki az Erőszakmentes kommunikációt mint megtanulható módszert kidolgozta, azért választotta jelképül a zsiráfot, mert a szárazföldi állatok közül neki van a legnagyobb szíve – 13 kilóra is megnő, hogy elegendő vérrel lássa el a fejet. Számomra ez sokat mond a szív és a fej közötti kapcsolatról, arról, amit Saint-Exupéry regényében a róka így fejez ki a kis hercegnek: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan”. Szívesen belegondolok abba is, milyen békességben élhet az a lény, amelynek a feje magasan a lombok között van, ahol tiszta a levegő és nagy a csend.
Einstein szerint semmilyen problémát nem lehet megoldani azon a szinten, ahol van, csak magasabb pontról rálátva vagyunk képesek megérteni az összefüggéseket és megtalálni a kivezető utat. A zsiráf ezt a szemléletet szimbolizálja az Erőszakmentes kommunikációban.
Műhelymunka során bábokkal szoktuk eljátszani,  hogyan lehet hatékonyan, erőszak nélkül megoldani egy-egy helyzetet. Ilyenkor a zsiráf ellenpárja a sakál. Nem mintha az egyik „jó”, a másik „rossz” volna. A különbség a „zsiráf” és a „sakál” között az, hogy a „sakál” mindennapjaink olyan helyzeteit képviseli, amikor tehetetlennek érezzük magunkat, reakcióinkkal mind mélyebbre merülünk az elkeseredésbe és a fájdalomba, míg a „zsiráf” szemlélete és eszközei kivezető utat mutatnak az értelmetlen küzdelemből.
Az Erőszakmentes kommunikáció eszköz ahhoz is, hogy a belső konfliktusokat feloldva önmagunkkal is harmonikusabb kapcsolatba kerüljünk. 
– Nehéz megtanulni? Milyen képességek kellenek hozzá? Milyen helyzetekben használhatjuk? – érdeklődtem.
– Az Erőszakmentes kommunikáció alapja a mély hit az ember tiszta szándékában, még olyan esetekben is, amikor a tettek és a szavak egészen mást tükröznek. Éppen ilyenkor van a legnagyobb szükség a hitre és a bizalomra, hogy megtaláljuk az ártalmas tettek és a szavak mögött a romlatlan, tiszta és az egyetemes emberi értékeket tükröző motiváló erőket. Ezekre épít az EMK – ezért képes a fájdalmakra gyógyírt teremteni, békés választási lehetőségeket javasolni.
Marshall Rosenberg negyven éve tanítja az EMK-t, gyakran használja erőszak- és háború sújtotta területeken mély sebeket szerzett emberekkel. A módszer alapja az együttérző figyelem. Amikor valakit megerősítünk ebben az állapotában, nyitottabb szívvel és nagyobb tisztánlátással képes szembenézni azokkal az érzésekkel, amiket magányosan nehéz lenne elfogadnia vagy elviselnie. A figyelem tudatosságában fényre kerülhetnek és oldódhatnak a legsötétebb, legnehezebb érzelmek is. A bosszú, a düh átalakulhat gyásszá, szomorúsággá, csalódottsággá, majd érdeklődéssé: vajon mi vitte rá a másikat a fájdalmat okozó tettek elkövetésére. Amikor a két oldal között kialakul a kölcsönös megértés vágya, olyan párbeszéd alakulhat közöttük, amiben a szavak „falak” helyett „ablakokká” válnak. Nem arról szól ez, hogy elfogadjuk a gonosz tetteket, de megértést kap a fájdalom, amiből a tettek születtek, és ez a megértés gyógyító mindenki számára.
Több ezer éves kultúra hagyományozott ránk gondolkodási szokásokat és hitrendszereket. Ezek arra tanítottak bennünket, hogy ítélkezzünk, elkülönültségben éljünk, harcban álljunk a másik féllel, fajtával, néppel, nemmel, nemzedékkel, véleménnyel stb. A megosztottságban feladjuk a harmónia, a béke, a szeretet és  a tanulás értékeit, amelyek örömtelivé, széppé teszik az emberi életet.  
Azt szokták mondani, „számolj tízig, mielőtt cselekszel”. Ennek a népi bölcsességnek tudatosabb változata, amikor ösztönös reakciók helyett megállunk és megkérdezzük magunktól:

1. lépés: „Mi történik most?” – ítéletmentes megfigyelés,
2. lépés: „Mit érzek most?”  – érzések, 
3. lépés: „Mire lenne szükségem?” – szükségletek, emberi jogok, életminőségek, egyetemes értékek,
4. lépés: „Mit tehetnék most?” – kérés, megoldási stratégia.

A négylépéses gondolkodási ciklus követése nemcsak konfliktusok megoldásában, hanem örömök megünneplésében, kérések és köszönetek kifejezésében, az élet apróbb-nagyobb tanulási lehetőségeiben is hatékonyan segít. A módszert már az óvodában tanítani kellene. A zsiráfnyelvet az érettebb nemzedékek is megtanulhatják és gyakorolhatják.

Július 10-től 17-ig hétnapos intenzív tréning lesz Piliscsabán. A tréning egy közösség tagjaként mozgáson és a harcművészeti gyakorlatokon keresztül lehetőséget az Erőszakmentes kommunikáció (EMK) folyamatos megélésére, az érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Többet is megtudhat az Erőszakmentes kommunikációról a www.emk.hu weboldalon.
Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!