Két ifjoncot leszámítva, akit a közös gyakorlást segítendő hívott meg a férfi pólósok kapitánya, 15-en kezdték meg az ötkarikás  felkészülést – a válogatott legénységét 2000-ben, majd 2004-ben is olimpiai bajnoki címig vezető – Kemény Dénes irányításával május utolsó hetében a megszokott terepen, a Margitszigeten.

A 18 fősnek meghirdetett keretből a nyitányon hárman hiányoztak, persze igazoltan, az Itáliában légióskodó és a Pro Reccóval még éppen az aktuális bajnoki cím begyűjtése előtt álló olimpiai aranyérmes trió tagjai, Benedek Tibor, Kásás Tamás és Madaras Norbert. Nekik az első két hétre gyakorlatilag felmentést adott a mester, mondván: „az olaszok akkor jönnek, amikor akarnak, rábízom a lelkiismeretükre”. Az engedmény természetesen csak mostanra szól, amit már csak azért is jó szívvel adhatott Kemény Dénes, mert a talján babérok kiharcolása után Benedekéknek is kell némi pihenő, hogy újult erővel vághassanak neki a Pekingig vezető jó háromhavi kőkemény munkának. Hitünk szerint szimbolikus jelentőségűnek minősítenénk a tényt: hazaérkezésük után a „hármak” azonmód mentek a társak után, akik a Margitszigetet követően a második hetet már a balatonfűzfői „kiképzőbázison” töltötték – természetesen az olimpia, az ötkarikás ráhangolódás-gyakorlás-erősítés jegyében.
És ha már Kína: május utolsó hétfőjén afféle hosszú menetelésbe kezdtek a Kemény-legények, akik június végéig lesznek 18-an, mert akkor már menthetetlenül 13-ra kell csökkenteni a létszámot – ennyien mehetnek a spanyolországi Eb-re, miként az augusztusi olimpiára is. Mivel a kettő között sok változtatásra már nemigen marad se mód, se idő, kellő biztonsággal állítható, hogy a malagai kontinensviadalra jelölendők lesznek-lehetnek egyszersmind a pekingi utazók is.
A szokásosnál is nagyobb tehát a tétjük az „előolimpiai” heteknek, s hogy mennyire nincs könnyű döntési helyzetben a kapitány, arról árulkodik a VH-nak tett kijelentése is, amelyből kitűnt: biztos csapattagként talán ha féltucat fix név van jelenleg a tarsolyában, vagyis az olimpiai szereplők egy részét még ez után kell megtalálnia, biztos szemmel, két ötkarikás elsőséggel megtámogatott szakmai hitelességgel, a címvédést megalapozó céltudatos bátorsággal kiválasztania…
A Széchy-uszodában mindenesetre lélekdajkálóan ragyogó idő fogadta a Kemény-fiúkat a felkészülés első napján, amikor a honi média számos képviselője is a Sziget felé vette az irányt, hogy lássa a társaságot, amely tornatermi edzéssel indított, majd úszás, labdás gyakorlatok, passzolás és lövés szerepelt a pólós étlapon.
„Az, hogy ez már a harmadik olimpiám, engem a motivációban szerencsére egyáltalán nem vetett vissza, ugyanakkor az előző kettő tapasztalatát mégiscsak érzem, tudom hasznosítani, az biztos – így Kemény Dénes, miután levezényelte az edzést. – Ugyanakkor nem ártott volna, ha jó néhány új játékos is itt van, de a vérfrissítés még nem érkezett meg, olyan fiatal tehetségek, akik a helyükre léphetnének az idősebbeknek. Igen kiegyensúlyozott a keret, de nagyon sok még a kérdőjel. Első lépés gyanánt tisztáztuk, mekkora az esély arra, hogy ezt az újabb olimpiai aranyat is megnyerjük. Ami az Eb-t illeti, Malagában is az egyes meccseket megpróbáljuk persze majd mind megnyerni, de nem készítem fel tökéletesre sem taktikailag, sem fizikailag a csapatot, mert a felkészítés görbéjében ez az Európa-bajnokság is csak egy közbülső állomás a Peking felé vezető úton.”
Hogy az olimpia közeledtével szokott-e többet álmodni az ötkarikás tornáról a kapitány?
„Én az elmúlt napokban igyekeztem minél kevesebbet foglalkozni vele, éppen azért, hogy arra az időszakra viszont minél jobban feltöltődjek, amikor úgyse fogok tudni mást tenni, mint az olimpiával foglalkozni. A hangulat? A játékosoknál érzek valamifajta vidámságot, örömöt, hogy bekerültek a 18-ba, ahová nem volt egyszerű bekerülni, ugyanakkor van bennük feszültség, ők is érzik, mennyire kicsi a különbség köztük, és nagyon kevesen érzik azt, hogy biztosan ott lesznek Pekingben. Van egy-két olyan poszt, ahol teljesen nyílt a verseny, fontos posztokon bárki kieshet, sok minden közbejöhet még” – érzékeltette a kapitány a „szent bizonytalanságot”.
Ami azonban elmúlik, ahogy mind közelebb kerül a „tizenharmadolás" napja. Amikor Kemény Dénes névsort hirdet…
(Jamzon)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!