Az Európai Unió a lisszaboni reformszerződés elutasítása ellenére sincs válságban – hangoztatta szombaton ismertetett rövid és meglehetősen óvatos nyilatkozatában Angela Merkel német kancellár. Merkel – aki az elmúlt év első félévében az unió soros elnökeként óriási szerepet vállalt a szerződés kidolgozásában – elismerte, hogy a dublini elutasítás után nehéz helyzet alakult ki.

 Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Európa, illetve az EU már korábban is többször került rendkívül nehéz helyzetbe, s mindig megtalálta a megoldást. A lisszaboni reformszerződés írországi elutasítása volt a szombati európai napilapok kommentárjainak a fő témája. Az MTI jelentéseiből kitetszően többnyire kárhoztatják az íreket, amiért válságba taszították az uniót, egy német kommentár szerint „túszul ejtették”.

Előzőleg a német kancellár és a francia elnök közös nyilatkozatban sürgette a ratifikációs folyamat folytatását, emlékeztetve arra, hogy a lisszaboni szerződést korábban már 18 tagállam hagyta jóvá. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy annak a nézetének adott hangot, hogy a szerződésben foglaltak elengedhetetlenek az EU demokratikusabb és hatékonyabb működéséhez.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke ugyancsak egy szombati nyilatkozatban elengedhetetlennek nevezte a reformszerződés életbe léptetését. A német konzervatív politikus a szerződést népszavazáson elutasító Írországot arra szólította fel, hogy a jövő heti európai uniós csúcstalálkozón terjesszen elő javaslatot a kiútra. Pöttering hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az unió reformja – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – még a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt megvalósuljon. Az Európai Parlament elnöke – több más német politikushoz hasonlóan – felvetette az unió további bővítésének átmeneti befagyasztását. Szavaiból – csakúgy, mint a többi nyilatkozatból – kitűnt, hogy ez elsősorban Törökországra vonatkozik.
A torinói La Stampa szerint az ír szavazás kimenetele még nem katasztrófa, az Európai Unió számára ott van a nizzai szerződés, amelynek alapján tovább működhet, mint ahogy az 2005-ben is történt, az EU alkotmánytervezetének franciaországi és hollandiai kettős veresége után. Az írországi népszavazásnak az az alapvető tanulsága, hogy a papíron szilárdan EU-barátnak tűnő országban is kiütközhet az EU-ellenesség a szavazóurnáknál.
A lengyel Gazeta Wyborcza szerint az írországi népszavazás fordulópont az európai integráció történetében. Az EU-intézmények újabb és újabb szerződésekkel való megreformálásának eddigi módszere kimerült. Kiderült, hogy a különböző országokban a lakosság jelentős része már nem érti az átalakítások értelmét és nem fogadja el azokat. Ez nagyon rossz előjel az egész EU-nak és az írországi elit számára is, amely nem volt képes elmagyarázni a társadalomnak, hogy miért szükséges a szerződés. A referendum eredménye ajándék az EU ellenségeinek. „Nekünk, már hazafias okból és puszta önzésből is szakadatlan ki kell nyilvánítaniuk, hogy Lengyelország számára az Európai Unión kívül nincs más megváltás. Ámen” – írja a lengyel lap.
A brit The Times megítélése szerint a referendum kimenetele többet mond a szerződésről, mint magáról Írországról. A szerződés túl hosszú, az abszurdig bonyolult és szándékosan áttekinthetetlen. Az írek, amikor választaniuk kellett, végül úgy döntöttek – joggal –, hogy a hatékonyabb brüsszeli bürokráciáért, amivel a szerződés kecsegteti őket, túl nagy árat kellene fizetniük nemzeti szuverenitásban – vélekedik a londoni The Times.
A brüsszeli La Libre Belgique szerint megbosszulta magát, hogy az Európai Unió nem tudott közelebb kerülni az egyszerű állampolgárokhoz, képtelen megmutatni, hogy az emberek napi gondjainak a megoldásán munkálkodik. Az EU-t nemrég még áldásnak tekintették a zöld szigeten, ma viszont már csak érdektelenséget, elutasítást és – ami még rosszabb – bizalmatlanságot vált ki az írek többségében. A szintén belga, ugyancsak Brüsszelben kiadott De Morgen megállapítja, hogy az identitásféltés egész Európában politikai erővé nőtte ki magát, olyan érzelmeket gerjesztve, amelyek felülírják a gazdasági érdekek racionális mérlegelését.
Bírálták Írországot és az Európai Unió válságáról írtak a lisszaboni szerződés Dublin által történt elutasítása nyomán, szombati kommentárjaikban a legtekintélyesebb német lapok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) már a címben arra mutatott rá, hogy Európa ismét a „túszejtők” fogságába került. Az újság ennek kapcsán kerülte a katasztrófa kifejezést, de úgy értékelte, hogy a nagyobb hatékonyságot és átláthatóságot, valamint az erősebb demokratikus ellenőrzést célzó törekvések mindenképp csapást szenvedtek.
Az ugyancsak  konzervatív Die Welt Európát törékeny épülethez hasonlította. Olyan épülethez, amely minden eresztékében recseg-ropog, az európai ház alapja ugyanis túlterhelt. Tizenkét országot anélkül vettek fel, hogy ehhez megteremtették volna s szükséges feltételeket. S azóta Brüsszel az alapos szanálás helyett csupán „fércmunkát” végez – írta a lap, amely úgy értékelte:  a lisszaboni szerződés írországi elutasítása ismét felszínre hozta az unió mély válságát. Az a tény, hogy a szerződést egy a brüsszeli milliárdokon meggazdagodott ország népe utasította el, az újság szerint azt bizonyítja, hogy Európa nem működik. A liberális  Der Tagesspiegel a történtek nyomán szintén úgy véli, hogy elérkezett az idő az úgynevezett kétsebességes Európa gondolatának felmelegítésére. Ezzel összefüggésben az újság emlékeztetett a korábbi felvetésre: olyan Európai Unióra van szükség, amelyben országok egy csoportja – amelyek ezt akarják – szorosan együttműködik, miközben körbeveszik őket azok az államok, amelyek a nemzeti kompetenciák érvényesítését előnybe helyezik. Az első csoportba tartozó országok azonban nem hagyhatják tovább, hogy fékezzék őket azok az államok, amelyek – mint a lap fogalmazott – a kalácsról csak mazsolát akarják lecsipegetni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!