Első nők a Híradóban
Az első női híradósokkal foglalkozott a XXI. század nyári szünet előtti utolsó adása. Vajek Jutka, Bayer Ilona, Berecz Anna és Liebmann Katalin ismerős arcát láthattuk viszont, de már hangjukat hallani is nosztalgikus volt. Különösen a két idősebb dámáét, akik már „civilek”, míg utóbbiak továbbra is a médiá-ban dolgoznak. Ha azt be tudták mondani, hogy Liebmann Katalin az Echo Tv műsorvezetője, nyugodtan mondhatták volna, hogy Berecz Anna a Klubrádióé (és az ATV-é), de nem tették. Pedig ilyenkor nem minősül reklámnak a kereskedelmi csatorna nevének kiejtése, egyébként pedig az Echo Tv is az lenne.
Velti László felvezetőjéből megtudtuk, az egykori híradós műsorvezetők maguk írták a szövegüket, nem csupán bemondók voltak. Szinte mindent maguknak kellett kitalálniuk, az átkötésektől a ruhájukhoz illő fülbevalóig, és néha még magukat is sminkelték. A saját bőrüket is vásárra vitték, hitelesnek kellett tűnniük, nem pedig kedvesnek. De ha hibáztak is, megbocsátották a nézők, hisz szinte családtagként tekintettek rájuk. Mindezen ma, a mindenható súgógépek korában már kacagunk. Nem mintha a jelenkori híradós hölgyek – és urak – nem lennének képesek az újságírói feladatra, hiszen mindegyiküknek van szerkesztői, riporteri tapasztalata. De munkaadóik nem aknázzák ki tehetségüket, jóformán csak külsejükért és beszédtudásukért tartják őket, ami igen megalázó, amellett, hogy sem az európai, sem az amerikai televíziózásban nem jellemző.
A hol mókás, hol hátborzongató archív felvételekkel tarkított szakmai visszatekintésen túl bekukucskálhatunk a hölgyek mindennapjaiba, otthonaikba is. A televíziós munka mellett felneveltek egy-két, vagy több gyereket. Vajek Jutka például a jóképű-jóhangú, sikeres színművész és énekes Gergely Róbertet. Liebmann Katalin felnőtt fejjel jogot végzett, könyvet írt (Torgyán Józsefről, spongyát rá), a politikai pályán tett rövid kitérő után újra műsort vezet, emellett két iskoláskorú gyereket nevel, egyedül. Vajek Jutka ahelyett, hogy nyugdíjasként pihengetne, divatstúdiót vezet és hivatásos nagymama. Bayer Ilona rendezvényeket szervez Losonczy Líviával, a Híradó hajdani felelős szerkesztőjével, „szabadidejében” pedig nyolc emberre bevásárol és főz. A legszebb mégis az, hogy a hajdani óriási SZTK-keretes pápaszemeken is átütő kisugárzásuk nem múlt el, igazi ragyogó nők tudtak maradni. Nem csak szakmájukban és az önmegvalósításban profik, de asszonyként is példaképek lehetnének generációknak. Mindezt látni mély tiszteletet ébresztett bennem.
Most olvasom Dr. Csernus Imre: A nő című könyvét. Pár éve még sehol sem volt, hogy a nőknek ennyire öntudatosnak kell lenniük, mint amennyire a népszerű agykurkász is megkövetelné. Elég nagy elvárás, hogy több ezer év szolgálat után röpke száz (vagy inkább ötven) év alatt rohadtul a sarkunkra kell álljunk, és munkában és a magánéletben is (jóval több energiaráfordítással) minimum egyenrangú félként kell viselkednünk a férfiakkal, egy általuk felépített és működtetett világban. Ráadásul önmegvalósítanunk is illik, meg gyereket nevelnünk, háztartást vezetnünk, de közben nőnek is maradni, csinosnak lenni, meg tudatosnak, hitelesnek, őszintének, bátornak, mint egy Grál-lovag, és persze jó párkapcsolatban élni, és mi nem kéne még? Nem meglepő, hogy a nők jó része boldogtalan, mert nem tud mindenhol, vagy talán semmiben sem (a férfiaknak) eléggé megfelelni. Persze mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, de azért az irreális terhek sem könnyítik meg a boldogsághoz, harmóniához vezető utat egy nő számára.
Ráadásul előttünk még nem is nagyon van minta, hogy is kéne ezt jól csinálni. A lányaink előtt már talán lesz, de a mi anyáink még egész más női értékeket tanultak, képviseltek. Akárcsak a Háztartástan kézikönyv nőknek, a nem is olyan távoli 1955-ből: „Készítse el a vacsorát időben. Már reggel tervezze meg, vagy akár előző este, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. Készüljön fel a fogadására. Igazítsa meg a sminkjét, tegyen szalagot a hajába és nézzen ki frissen. Legyen érdekes és vidám. Legyen boldog, hogy láthatja őt. Melegen mosolyogjon rá és mutassa ki őszinte vágyát, hogy teljesítse a kívánságait. Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében önnél. Ne zavarja. Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza, vagy ha este el akar menni vacsorázni ön nélkül. És végezetül ne tegyen fel szükségtelen kérdéseket, és ne gyanakodjon az ítélőképességében vagy feddhetetlenségében. Ne felejtse el, hogy ő a ház ura, és mint olyan, mindig keresztülviszi a saját akaratát becsületesen és igazságosan. És jegyezze meg, a jó asszony tudja, hol a helye.” Vajek Jutka, Bayer Ilona és a többi első nő a médiában nem tudta, vagy nem is akarta tudni, hol van ez a hely, szerencsénkre.
Bálint Orsolya
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!