Fidel Castro volt kubai elnök pénteken „óriási álszentségnek” nevezte a Kuba elleni európai uniós szankciók feloldását egy hivatalos internetes honlapon megjelent cikkében, miközben a hatóságok őrizetbe vettek hét ellenzékit.

„Az én koromban és az én egészségi állapotomban nem tudni, mennyi időm van még hátra, de minden-esetre tudatni kívánom, hogy megvetem azt az óriási álszentséget, amelyet ezt a döntés jelent” – írta a kubai vezető a Cubadebate című portálon megjelent „állásfoglalásában”. Fidel Castro, aki februárban mondott le az államfői tisztségről, bírálta azt a módot, ahogyan az EU megállapodott a 2003-ban bevezetett és 2005-ben egyszer már felfüggesztett büntetőintézkedések – például a magas szintű látogatások korlátozása – feloldásáról. Az unió közleményéből ugyanis kiderül, hogy a közösség javulást vár Havannától az emberi jogok terén, továbbá követeli, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat. Az EU azt is kubai hatóságok szemére veti, hogy „brutális módszerekkel” toloncolják ki az illegális latin-amerikai bevándorlókat.
Castro cikkében sérelmezi, hogy az EU az emberi jogok nevében olyanok számára követel büntetlenséget, akik megpróbálják „kiárusítani a hazát és a népet az imperializmusnak”. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az unió döntésének „semmilyen gazdasági következménye nem lesz Kubára nézve”. Castro rendszeresen megjelent cikkei a kubai forradalom történelmi vezetőjének jelenlétét hivatottak erősíteni. A súlyos beteg, 81 éves, leköszönt államfő személyesen nem jelent meg a nyilvánosság előtt 2006. júliusi műtétje óta, csupán néhány videofelvételt és fotót láthatott róla a világ.
A hét ellenzékit pár órával a szankciók eltörlése után vették őrizetbe Matanzasban, ahol a belügyminisztérium irodája előtt békésen tiltakoztak egy börtönben megvert társuk érdekében. Egyiküket rövid idő múlva szabadon engedték.
Az Európai Unió külügyminiszterei pénteken döntöttek a Kuba elleni szankciók végleges eltörléséről. A szankciókat 2005-ben már felfüggesztették. A végleges eltörlés célja, hogy további reformokra bátorítsa Raúl Castro kubai elnököt.
Az EU-miniszterek hangoztatták azt is, nincs szó arról, hogy az unió enyhítene az emberi jogokkal kapcsolatos elvárásain Havannával szemben, a határozat célja elsősorban annak jelzése, hogy az unió javuló kapcsolatokra törekszik. A külügyminiszteri döntés napokon belül életbe lép. Annak részeként azonban egy év múlva felülvizsgálják a helyzetet, és szükség esetén ismét bevezetnek büntetőintézkedéseket.
     Hivatalos reagálásában Havanna „jó irányba tett lépést” emlegetett, a kubai ellenzékiek és pártfogóik körében viszont jórészt bírálatot váltott ki az EU döntése. A floridai emigráns csoportok közül a Kubai Liberális Unió (ULC) vezetője, Carlos Alberto Montaner elfogadhatónak nevezte a kompromisszumot abból a szempontból, hogy mozgásteret teremt a kubai demokratikus ellenzék számára. A Kubai Demokratikus Vezetés (DDC) titkára, Orlando Gutiérrez szerint a döntés „rövid távon a kubai kormány győzelmének tűnik, hosszú távon a rendszer vereségéhez vezet, mert az EU törvényes politikai szereplőként ismerte el a demokratikus ellenzéket”. Az Egyesült Államok is csalódottságának adott hangot. Tom Casey külügyi szóvivő kijelentette, hogy a döntés olyan benyomást kelthet, mintha az unió legitimálna egy diktatórikus rendszert.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!