Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret

A hozzánk betérők komoly szándékkal jönnek, mert szinte mind tisztában vannak azzal, hogy kockázatos ez a pálya, de azzal is, hogy igazán hoszszú távú perspekítvát nyújt nekik. A héten már hárman is jelentkeztek a tűzszerész alakulatba – fogad az iroda vezetője, Szilágyi András őrnagy. Azután témát vált és elmosolyodik: – Persze akadt azért egy kivétel: a fiatalember, aki nem volt katona, de megnézett egy filmet, majd fellelkesülve beállított egy hátizsákkal, hogy aláírná a szerződést rögvest és már másnap indulna harcolni Irakba. Végül nem lépett be a seregbe, miután megtudta, hogy ez nem ilyen egyszerű; kell még előtte egy alapos, kétnapos egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat, azután, ha megfelelt, 14 hetes kemény alapkiképzés, jó pár hónap hazai szolgálat, végül a speciá-
lis felkészítés a misszióra…

Gábor levágatja a haját

Az irodában hét toborzó – köztük három hölgy – fogadja az érdeklődőket. Az egyiküktől épp feláll egy jól megtermett ifjú, hosszú szőke haja a nyakába göndörödik.
– Hát ha kell, legföljebb majd levágatom! – így a 26 éves Kovács Gábor. – Békéscsabai vagyok, bőripari szakmát tanultam, azután vagyonőri vizsgát is tettem. Odahaza öt évet húztam le vagyonőrként, de feketén foglalkoztattak és nagyon keveset kerestem, harmadannyit, mint ma. Két éve jöttem fel Pestre az első bejelentett munkaviszonyomba vagyonőrnek, havi bruttó 150 ezerért. Kiszámoltam: a seregben az illetményen felüli juttatásokkal – ruhapénz, étkezési hozzájárulás, útiköltség-térítés Békéscsabáig – és a túlórapénzzel, a beosztástól is függő pótlékokkal együtt jobban járok. Én már nem lehettem sorkatona, de sok katona ismerősöm mondta: ha biztos állást és biztos anyagi hátteret szeretnék, próbálkozzak ezen a pályán. A békéscsabai toborzóirodán is jártam kíváncsiskodni, azután egy ismerős adta a pesti címet, s ide már a konkrét elképzelésemmel jöttem: nem harcász, hanem katonai rendész szeretnék lenni és érettségizni, magasabb beosztásba kerülni, nyelvvizsgát tenni. A sereg támogat, ha tanulni akarok. A szüleim már nem élnek, de a barátnőmmel lassan családot alapítanánk már. Budapesten szeretnénk dolgozni s letelepedni, én így nem vágyom külföldi misszióba, még ha azzal nagyon jól is lehet keresni. Szóval tetszik a dolog. Kitöltöttem az adatlapot. Még beszerzem az igazolást, hogy büntetlen az előéletem, azután megyek alkalmassági vizsgálatokra, s ha megfelelek, aláírom a szerződést és jöhet a kiképzés. Tudom, nem lesz könnyű, de biztosan kibírom…
– … Ha a barátunk bőrösnek tanult, akkor a bakancsa tisztításával se lesz gondja. A kiképzést pedig egy átlagos képességű egészséges ember minden további nélkül végre tudja hajtani – véli Jóni László alezredes, a budapesti székhelyű 1. Toborzó és Érdekvédelmi Központ parancsnoka. – A központnak két toborzó- irodája van – fejtegeti. – Az Alkotás utcaihoz a szerződéses szolgálatra jelentkezők tartoznak a regisztrálástól mindaddig, míg az egykori sorkatonák be nem vonulnak az alakulatukhoz, vagy akik nem voltak katonák, azok a kiképző bázisra. A Dózsa György úti iroda a katonai pályára irányítással foglalkozik; a szakképző iskolára, a nemzetvédelmi egyetemre és a pilótaképzésre pályázók jelentkezését segíti. Az Alkotás utcai irodán a szerződéses szolgálat iránt idén fél év alatt 445-en érdeklődtek és regisztráltak, 178-an már jelentkeztek is szolgálatra, sőt 50-en be is vonultak. A törvény szerint 18 és 47 év közötti a szerződéses katonai korhatár. A tipikus jelentkező 26-35 éves és érettségizett, de akadt idén a jobban fizető szerződéses beosztásokra pályázó 72 diplomás is, köztük tanárok, műszaki végzettségűek. A kollégáim jó szóval, felvilágosítással várnak mindenkit. A legtöbben, főleg a munkanélküli jelentkezők azt kérdezik, mikor léphetnek be, s mennyit kereshetnek, a második, hogy mikor és milyen feltételekkel mehetnek külszolgálatra. A kollégáim pedig először szemügyre veszik a jelentkezőt – afféle első szűrésként –, azután arról érdeklődnek, mik az illető elképzelései a katonai pályáról. A legtöbben nem alakítottak ki magukban ilyen képet, így addig kell puhatolózni, amíg az érdeklődésük és az adottságaik ismeretében körvonalazódik, milyen beosztás is lenne nekik a legmegfelelőbb. A mi igényeink? Most főleg C-kategóriás gépjárművezetőket, díszelgőket, rendészeket, hadihajósokat és tűzszerészeket keresünk.

Minden negyedik alkalmas

– A Magyar Honvédség folyamatosan igényli a katonai utánpótlást. Szerződéses munkavállalási lehetőséget kínálunk az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójánál, és a jelentkezők közül a hivatás követelményeinek megfelelő embereket keressük, épp úgy, mint a más cégek, nagyvállalatok. Mind a 19 megyeközpontban van irodánk, ahol felkészült munkatársak, ügyfélszolgálatok várják az érdeklődőket. S azért kell állandóan toboroznunk, mert a hadseregben évi 15-20 százalék a fluktuáció – magyarázza Szabó József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Központi Toborzó, Érdekvédelmi és Katonai Igazgatási Osztály vezetője. – Ennek fő oka a nyugdíjkorhatár elérése és az, hogy ha lejár a határozott idejû 3-5 éves szerződés, vagy betelik a hosszabbítással maximálisan vállalható 15, illetve 20 év, akkor más, polgári munka után néznek. A hadseregben hosszú éveket szolgált katona keresett, jó munkaerő és mi egyes szakmákban – például a pilóták vagy nehézgépjármû-vezetők esetében – éles versenyhelyzetben vagyunk a munkaerőpiacon. S már nemcsak a hazain, hanem az európai unióson is…
– Amióta 2004 novemberében teljesen átálltunk az önkéntességre; másképp kell gondoskodni a sereg megfelelő létszámáról. Az önkéntes munkavállalás szigorúan és elvitathatatlanul személyes döntés. Nem tudjuk paranccsal idehozni a fiatalokat. Fel kell keltenünk az érdeklődésüket olyan ajánlatokkal, amelyek hallatán ők maguk jutnak el a gondolatig: „ezt ki kell próbálnom!” Sokuknak tetszik az egyenruha, a fegyver, a katonai kötelék s a fegyelemmel járó, de előmenetellel, jó erőnléttel és tanulással, és akár külföldre jutással – a missziók kapcsán egyre több elismeréssel is – kecsegtető életforma… Ennek a megismertetésére 71 hivatásos – katonai képzettségû, informatikában járatos, hitelesen és hatásosan kommunikáló – toborzónk járja az iskolákat. Előadásokat, bemutatókat tartunk – olykor velünk jönnek a missziót járt katonák és a légierő sztárpilótái is –, ott vagyunk az állásbörzéken, s a nagy rendezvényeken toborzósátrakban, hétköznap pedig az iro-dáinkban várjuk az érdeklődőket. De nem csak mi toborzunk. Ezt teszi közvetve az egész katonai kommunikáció és minden katona a honvédtől a vezérezredesig a viselkedésével és azzal, ha az életéről, a hivatásáról, a küldetéséről beszél. Az pedig kifejezetten jó képet fest a honvédségről, ha itt keres ismét állást, aki már korábban leszerelt.
Kádas Sándor alezredes, osztályvezető-helyettes adatokat sorol: a legénységi állomány pótlására évente 1000-1500 fős a honvédségi igény, tavaly 3679-en jelentkeztek, s közülük végül 874-en vonultak be. Idén az első fél évben a 2067 jelentkezőből már 515 öltött mundért és júliusban lesz a következő bevonulás. A 2007-ben szerződéssel belépők közül 539-en, az ideiek közül 274-en voltak katonaviseltek, akik rögtön az alakulatukhoz kerültek; a többiek az MH Központi Kiképző Bázisán alapkiképzéssel kezdték a szolgálatot. A nők átlagos aránya a honvédelemben 19 százalék, s a bevonulók közül tavaly 66, idén már 47 volt a nő. S ne gondolják ám, hogy mind egészségügyiek és adminisztrátorok; akad felderítő, lövész, és aki pilóta akar lenni…
– Miért is nem lett katona a jelentkezők háromnegyede? Zömmel a szigorú egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálaton nem váltak be. A fizikai megfeleléshez például 3200 métert kell futni, s 2-2 percig bírni fekvőtámaszokkal, húzódzkodással, hanyatt fekvésből felüléssel… Vannak, akik a kötöttséget, a konfliktusokat tûrik rosszul, s a fiataloknál még a magas vérnyomás, a cukorbaj is szerepelt az egészségügyi kizárás okai között. És persze akadnak, akiknél a 6 hónap próbaidő alatt, a kiképzéskor vagy az alakulatuknál derül ki, hogy ez bizony az eredeti szándékuk ellenére mégsem nekik való. Akkor még következmény nélkül bonthatnak szerződést ők és a parancsnokaik is; a májusban leszerelt 70 katonából például 23-an a próbaidősök voltak.
– Állást, beosztást mindenkinek találunk a hadseregben aki átjut a rostán, legfeljebb egy kicsit mást, mint amit eredetileg elképzelt – így Szabó ezredes. És van a jelentkezők előtt még egy bizonytalansági tényező: bár ahhoz az alakulathoz kerülnek, ahová kérik, de nem biztos, hogy mindig ott is fognak majd szolgálni, hiszen 3 évenként összesen 6 hónap időre bárhová átvezényelhetők. A toborzóirodákat spontán módon felkeresők száma mostanában nő, s a tapasztalatunk szerint az ország keleti részén, ahol kevesebb a munkalehetőség és a nagy katonamúltú helyőrségi városokban jóval több a jelentkező.

Minőségi és profi

A minőségi professzionális hadsereghez minőségi és profi katona kell. A speciális képzettségûek megnyerése éppen a munkaerő-piaci konkurencia miatt nem egyszerû. A seregben emiatt folyamatos a belső toborzás a már bevonultak között. Így most is 500-nál többen tanulnak a saját képzési rendszerünkben s szerezhetnek új szakmát, például veszélyesanyag-kezelőit vagy C-kategóriás, teherautóra, buszra érvényes jogosítványt. De a számunkra a 3 éve indult új pilótaképzési program a legnagyobb kihívás. Még az egyetemen, főiskolán, az előadások után, sokszor az esti órákban kell megszólítanunk és meggyőznünk a célcsoportba tartozókat. A repülni akaró fiatal számára 26 év az önkéntes jelentkezés felső korhatára. S ahhoz, hogy vadászpilóta lehessen, a legmagasabb 1/A orvosi minősítés kívántatik; nem lehetett még lézeres szemmûtétje sem, követelmény a tökéletes gerincoszlop, a megfelelő testsúly és -magasság, a kiváló vérkeringés, a „tankönyvi” laboreredmények, a diploma és a legalább középszintû angolnyelvtudás, amiről nem elég a papír, mert tényleg beszélgetnie kell a vizsgán. Azután pedig vállalnia is kell a hosszú – itthon 11 hónapos, majd Kanadában csaknem kétéves – pilótaképzést. Ebben a programban most 13 vadászpilóta, 8 helikopterpilóta és 3 csak átmenetileg – például múló betegség miatt – alkalmatlan vesz részt, s még 20 fő vizsgálta folyik a Kecskeméti Repülőkórházban…
A toborzás fő célcsoportja ma a 20-30 éves korosztály, és a legénységi állományba kerüléshez a minimumkövetelmény az általános iskola 8. osztályának elvégzése. Ám előnyt élveznek a képzettebbek. Az elmúlt években már a legénységbe felvettek négyötödének volt szakmája, érettségije vagy diplomája. Elvégre nem mondhatjuk, s nem is akarjuk azt mondani egy végzett tanárnak, mérnöknek, hogy „túlképzett” és ne legyen felderítő, ha egyszer ez a szándéka… A tiszthelyettesi rendfokozathoz viszont kötelező a középfokú, a zászlósi, tiszti, főtiszti rendfokozathoz pedig a felsőfokú végzettség. S az ezredes azzal zárja szavait: jöjjön hozzánk bárki, legyen 8 osztálya vagy diplomája, legyen nő vagy férfi; ha katonának alkalmas, kínálunk neki munkát, jó közösséget, biztos jövőt. Sőt többet: hivatást.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!