Magyarország jelentős versenyképes tartalék kapacitását képezik azok a
rejtett erőforrások, amelyek csak infrastrukturális feltételek esetén
mozgósíthatók. Ahová autópálya és telefon nem visz el, ott egy sor
potenciálisan versenyképes kapacitás rejtve marad.
Igaza van. Parlamenti felszólalásaim során érveim alátámasztására felhasználtam az Orbán-kormány miniszterének fenti gondolatait is. Csupán azt nem értem, hogy a Fidesz vezetője miért nem olvasta el a tanulmányt. Akkor ugyanis nem szólt volna az autópálya-építés befagyasztásáról.
Matolcsy György – a rejtett erőforrások mozgósításáról szóló – gondolatait ki kell egészíteni azzal is, hogy az alvó régiókban élő emberek nem elenyésző csoportjában létre kell hozni a munka iránti motivá-
ciót, amelyhez nélkülözhetetlen a hatékony iskolai nevelés és oktatás.
Az említett tanulmány fontos, versenyképes tartalékkapacitásként szól az optimizmusról, az ön- és közbizalomról is. Ez szintén helytálló gondolat, amiből az következik, hogy aki ezen fontos emberi jellemvonásokat tudatosan, sokszor megalapozatlanul rombolja, az a nemzet felemelkedését is fékezi.
Azt senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaság is sok gonddal küzd. Többségük – a világgazdaságban egyre erősödő energia- és élelmiszerár-robbanás miatt – nehezen kezelhető. Tény, hogy a 2000-es évek óta hazánkban újra megbomlott az egyensúly. Az állami osztogatás miatt 2006-ra a GDP 11 százalékára nőtt a központi költségvetés hiánya. Növekedett a folyó fizetési mérleg deficitje, ami pénzügyi válsággal fenyegetett. A konvergenciaprogram jelentős változást eredményezett ezen a téren. Két éve javul az egyensúly, a folyó fizetési mérleg deficitje mérséklődik, kedvező a kivitel növekedése, erős a forint, fokozódik a gazdasági növekedés – tehát válságról nem lehet beszélni. Ennek ellenére, a Fidesz vezetője és szócsövei folyamatosan erről szólnak, ami sajnos rombolja az optimizmust, az önbizalmat és a gazdasági növekedést is gátolja.
„A humántőkére épülő modern gazdaság erősebben van átitatva emberi vágyakkal, reményekkel, várakozásokkal, mint az ipari korszak gazdasága. Ha ezek a tőkeelemek csökkennek, akkor a gazdaság teljesítménye is csökken.” Ez a megállapítás is helytálló Matolcsy György részéről. Káldor Miklós, az Angliában élő neves közgazdász szintén a gazdaságot befolyásoló fontos tényezőnek tartotta az emberi érzelmeket. A tudós „Gazdaságelmélet-gazdaságpolitika” című könyvében hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés ütemét nem csak a megtakarítási hajlandóság, a találmányok, újítások, a technikai változások befogadására irányuló készségek befolyásolják. Mellettük a beruházási döntések a h i t mozzanatát is tartalmazzák. Ugyanis az emberek komplex lények, akiket nemcsak a ráció, hanem az érzelmek is irányítanak. Ezen igazságokat kellene felismerni a Fidesz elnökének is, ha valóban a nemzet felemelkedését kívánja szolgálni.
Takács Imre, Hajdúszoboszló
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!