Már vagy húszezren pályáztak uniós forrásokra

 A arról is beszélt, hogy sikeres az új EMVA-támogatások sora; s bár a hivatalra újabb terhet ró, ám a hazai gazdák, a vidék fejlődése, s persze az agrártermékek fogyasztói számára is fontos, hogy Magyarország jövőre átálljon az az SPS-re, a közös, egységes gazdaságtámogatási rendszerre.

l „Megdőlt egy mítosz”– mondta nemrégiben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, amikor önnel együtt bejelentette: idén a magyar gazdálkodók 95(!) százaléka elektronikus úton adta be területalapú támogatás iránti igényét.
– Ez valóban fantasztikus arány és szám! S ezzel az egész Európai Uniót tekintve is élen vagyunk, méghozzá olyan tagállamok előtt, mint például az internethasználatban tőlünk régebben és nagyobb arányban jártas Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia, ahol az agrárium 40, 60, illetve 70 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Valóban sikeres volt az informatikai fejlesztés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a gyors és pontos  elektronikus ügyintézést a Hewlett-Packard Magyarország tette lehetővé. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) – már elnézést a hosszú szakmai rendszernévért – megállta a helyét: az elektronikus kérelemfeldolgozási rendszerben 183.493 gazdálkodó jelentkezett be valóban rácáfolva arra, hogy a magyar gazdák állítólag nem eléggé nyitottak az új technológiák és technikák használatára, ott a helyszínen, a saját gazdaságukban. Pedig a mi beadványaink még egy „szokásos” APEH-bevalláshoz képest is sokkal bonyolultabbak! Itt 700 ezer (!) blokktérkép digitális kirajzolása a feladat, minden vele összefüggő adattal együtt. Amúgy aggódtunk is egy kicsit itt, a hivatalban, mert éppen az a személyi jövedelemadó-bevallással egyidőben voltak a mi kérelmeink befogadásai is – ám semmi informatikai és egyéb gond nem adódott! Pedig jót mosolyogtunk, hogy amúgy szokásos „magyar módra” az utolsó percben intézik az emberek az ügyeiket: volt, aki a május 15-i határidő lejárta előtt, a 24. óra előtti utolsó, 59. percben küldte el elektronikus levelét az igényléséről… Féltünk, hogy torlódás lesz: s nem az indítás, hanem beérkezés pillanata számít! Így hiába küldte volna el május 15-én, ha már 16-ra érkeztette volna az igénylését a rendszer… Akkor bizony késedelembe esett volna.
l Jó segítőik is vannak persze…
– Nézze, a falugazdászok és a kamarai tanácsadók mindenre készek. Jó szakemberek, s ők már megtanulták az új, elektronikus módit. Ami persze nem divat, mint amit a szó eredendően jelentene, hanem egy közös, pontos európai rendszer. 650-en vannak a falugazdászok és kétszázan a kamarai tanácsadók, s nagyon kemény az a munka, amit vállalnak! Ügyfélszolgálati tanácsadást, segítséget a 19 megyében – jelenleg is, mint korábban, a papíralapú ügyintézésnél. Most  is ugyanazt látják a gazdák és segítőik, csak éppen képernyőn! Még az utolsó héten is vagy két és fél ezer telefonos megkeresés, érdeklődés volt a támogatások kapcsán! Ez valahol természetes is, hiszen vannak új kérelmezők. Meg sajnos vannak közben elhalálózók – s az örökösök később új kérelmezőként kell, hogy megjelenjenek… De hát a birtoknak működnie kell! Ha nincs örökös, vagy bérbe adják a területet, az új szereplő is regisztrálandó! Eléggé elöregedett a mi gazdálkodói körünk is, akárcsak az unióé. Egy EU-statisztika szerint a gazdálkodók fele 50 esztendős kor feletti, nagyon sokan meg egyenesen a 65. életévük felett is dolgoznak, s igyényelnek támogatást.  Tanácsadásra mi nem vállalkozhatunk, hiszen a hivatal fogadja be, dolgozza fel, bírálja el – uniós felügyelet mellett, mint minden tagállamban – az igényléseket. De a teljes informatikai rendszert nekünk kellett felállítani. Amúgy pedig a már korábban meghirdetett olcsóbb állam jegyében nem is számíthatunk létszámbővülésre! Ez szóba sem jöhet… Összesen – az egész országban – úgy 1500 dolgozónk van. Belső átcsoportosításaink lehetségesek, például most az intervenciós területről, hiszen a gabona ára olyan jó, hogy nem kell intervencióval foglalkozni! Az intervenciós ár Európában változatlan, az intervenció lehetősége megvan, él az intézkedés – ám nyilván senki nem fog vele élni, mert a piaci ár jóval felette van – hála az istennek! Bármilyen jó is lesz a termés – erre itt és most, az aratás előtt minden remény megvan – lehetetlen, hogy élni kelljen a beavatkozási segítséggel, mert a piac most csúcsra jár. 220 euró körül volt tavaly a gabona ára – indult mindez két esztendeje 101 körül. Hát azóta ekkorát változott a világ…
l Az Európai Unióban a közvetlen támogatások mellett regionális és országos programok, valamint elsősorban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) az, ami a hazai fejlődést szolgálja. Mennyire sikeres az EMVA?
– Mintegy 20 milliárd forintra rúg az eddig kifizetett EMVA-támogatások összege: 2007-től a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyújtott támogatások helyébe az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatások léptek. A legtöbb, 4773 kérelem a növénytermesztésben, kertészetben és állattenyésztésben alkalmazandó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtható támogatásra érkezett. Az ezekre jóváhagyott 42,2 milliárd forint támogatás javát már át is utalta a hivatal. Az állattartó telepek korszerűsítéséhez – beleértve a közös Európai Uniónk számára különösen fontos trágyakezelést is – összesen 2241 támogatási kérelmet nyújtottak be. Finanszírozásukra eddig együttesen mintegy 221 milliárd forint támogatást ítélt oda az MVH, ám a kifizetési kérelmek feldolgozása folyik. A mezőgazdasági energiafelhasználás korszerűsítésére – így kazáncserére – 12 igénylést küldtek be, a már jóváhagyott támogatások összege 61 millió forint. Az idén meghirdetett uniós támogatási lehetőségek közül a legnagyobb érdeklődés a kertészeti gépek, technológiai berendezések iránt volt – ezek iránt 1835 kérelmet nyújtottak be a magyar gazdálkodók. A kertészeti, illetve a növénytermesztési létesítmények korszerűsítésére meghirdetett jogcímen eddig 141 kérelmet regisztrált az MVH. Kertészetre – a termálvíz termelésbe való bevonására, a fólia- és üvegház-infrastruktúra fejlesztésére is sok jut. Az öntözés-melioráció-vízgazdálkodási támogatásra – itt különösen fontos az összefogás, a szövetkezés – 54,  a helyi, vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások – így például a kistérségi közlekedés –  fejlesztésére 676 kérelem érkezett. Ez utóbbi a hátrányos helyzetű kistelepüléseken és tanyákon élők életfeltételein kíván javítani azzal, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújt új gépjármű beszerzésére. Amúgy valóban sikeres az EMVA – de hát itt a saját munkánkról is van szó… Így a dicsérő – öndicsérő – szavak nem ildomosak!  De a tények valóban beszélnek… Már tavaly, azaz 2007. október közepe volt, amikor az unió jogilag pontot tett úgymond a téma végére… De mi – saját kockázatra – már előbb meghirdettünk egy csomó mindent a gépbeszerzések és a gazdaságok trágyakezelése terén, hogy a hazai állattartó telepeket semmiképpen se érhesse hátrány! Az intézkedések az elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon alapulnak, amelynek egyik elsődleges célja a vidéki munkahelyek megtartása és újabbak teremtése. Ezt a célt szolgálja a gépvásárlási támogatás, a telepi trágyatárolók korszerűsítését, a kertészeti ágazat modernizálását, az élelmiszer feldolgozás korszerűsítését és a vidéki életminőség javítását célzó programok beindítása. Hét esztendő során – azaz az unió jelenlegi költségvetési időszakában – az agrárium és a magyar vidék fejlődésének elősegítésére mintegy 1300 milliárd forint forrás jut. Eddig összesen 360 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásunk van – a korábbi AVOP idején a három esztendő alatt  ez a summa 120 milliárd forintnyi volt! A mai óriási szám. Erdőgazdálkodásra, agrárkörnyezetvédelemre, energianövényekre is sok jut. A pozitívan elbírált ügyfélszám korábban 4200 volt – most meg csak a géptémában ennyi! Összesen vagy húszezer pályázónk van, ami ugye sokszorosa a korábbinak. A 27 tagállamnak egyébként 86 agrárprogramja van, s a miénk a 8-ként került elfogadásra.
l Ez – ahogy mondják – bizony nem semmi Brüsszelben…
– A régi uniós tagországokban szinte nem is értették, hogy mire ez a nagy sietségünk, sürgetésünk? Hiszen náluk még szinte el sem kezdték – nemhogy a kifizetéseket, de a kötelezettségvállalásokat sem! De hát tudjuk, mi a dolgunk, hiszen más technológiai szintről indulunk, s fel akarunk zárkózni. Ez pedig csak beruházásokkal, befektetésekkel lehetséges. Ezért óriási a nyomás is az MVH-n. Akármilyen szépek is a számok, a gazdák csak sürgetnek, csak többet és hamarébb akarnak… Még az informatikai fejlesztések mellett is olykor harminc nappal megnőhet a határidő, na meg ott vannak a központi, kötelező uniós ellenőrzések.  Ezt nehezen élik meg az ügyfeleink. De hát ha közülük csak egyetlen valaki is késik, hiányt kell pótolnia, s az mindenkit hátrányosan érint – ugyanis a szigorú sorrendállítás nem teszi lehetővé, hogy más, több rangsort csináljunk.
l Augusztusban módosulnak a földtörvény szabályai. Szigorodik a csere, az ajándékozás.
– Nézze, sokan mindenféle tranzakcióval igyekeztek kijátszani a helyben gazdálkodóknak kedvező elővásárlási sorrendet. Hitem szerint fontos, hogy az állattartók kiegyensúlyozottan tudjanak dolgozni a magyar agrárium, az export érdekében. A jogszabályi módosítás a kiskapukat csukja be.
l Van, azaz lesz egy közös uniós egységes gazdaságtámogatási rendszer, az SPS. Erre a tervek szerint hazánk már jövőre, 2009-ben átáll. Mi az MVH elnökének a véleménye erről?
– Az átállás nem könnyű, megint villámgyorsan kell az újat alkalmazni… Ám Magyarországnak, a hazai mezőgazdaságnak – sőt a magyar fogyasztóknak is – elemi érdeke, hogy bevezessük! Ezért szerintem „intézményi akadálya” nem lesz! Amikor ezt mondom, eltekintek a hivatal érdekétől, ugyanis ez azt jelenti, hogy ismételten „pluszfeladat – létszám nélkül!” lesz az MVH vállán, s nagyon-nagyon „bevasalják” rajtunk a felkészültségünket, úgyhogy mi most ezen is gőzerővel dolgozunk. Ha nem állnánk át a rendszerre, mindenki egy hektárra nézve azonos szintű támogatást kapna.. Jelenleg mintegy egymillió hektár olyan területünk van, amely nem legeltetett s csak „valamennyire” művelt, s arra is egy magas támogatási szint jutna egységesen… Felvennék a támogatást, s közben úgy negyed-árba kerülne megműveltetésük, mint más hazai gazdálkodóknak… A több pénz jövedelem lenne értéktermelés nélkül tehát. A másik ok: 2013. után valószínűleg csökkenni fognak az agrártámogatások, így sietni kell! A régi uniós tagállamokban már 2005-ben bevezették ezt az SPS-rendszert. Ha nem vezetjük be, a magyar gazdálkodók strukturális versenyhátrányba kerülnének! Ezért kell az agrártárca elképzelései szerint is jövőre áttérni az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerről az egységes gazdaságtámogatási rendszerre. Így a magyar agrárgazdálkodók közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhetnek már a közeljövőben is. Az SPS-rendszer lényege, hogy a termelés és a támogatás különválik egymástól: az utóbbi vagyoni jellegű jogosultsággá, forgalomképessé válik, s ez a termelőket a piaci kereslethez igazodó magatartásra ösztönzi. Ezzel stabilizálódnak a működő és jelenleg is támogatást élvező agrárvállalkozások, különösen az állattenyésztéssel foglalkozók gazdálkodási viszonyai. A a bevezetendő új rendszer működtetése olcsóbb lesz a jelenleginél. Amúgy pedig tízmillió magyar élelmiszer-fogyasztó érdeke is – márpedig a hasunkat szeretjük –, hogy a támogatást a földet ténylegesen használók kapják, ne pedig a földtulajdonosok, akik a jelenlegi rendszerben – ez becsült szám – úgy 80 milliárd forint adómentes jövedelemhez jutnak évente. Ez közel annyi, mint az adót fizető mezőgazdasági termelők éves jövedelme.

Gündisch Mónika 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!