Zelinka Ildikó már az olimpiára készül

 „Az inkább nőies sportok, mint a műkorcsolya, a gimnasztika vagy a műugrás ma is női kommentátort kívánnak. Ezek a hagyományok a nézőkben is rögzültek. Amikor a foci Eb elkezdődött és én lettem az egyik női műsorvezető Mérey Andreával egyetemben, rengeteg levelet kaptunk, melyekben azt kérdezték, mit keres egy nő a stúdióban és miért beszél ő fociról. Volt, hogy rosszul estek ezek a panaszok, de legtöbbször el tudtam engedni őket a fülem mellett. Nekem a kritika mindig fáj, de azért a tálalás sem mindegy” – mondta. A sportriporter szerint a hollandok nyerik idén az Eb-t.
„Nekik drukkolok, de elsősorban nem az eddig mutatott teljesítményük, játékuk miatt. A hollandok szurkolótábora az, ami lenyűgöz. Öröm és összetartás sugárzik róluk.” Zelinka Ildikó gyermeke tizenhárom hónapos, azért tért vissza most a munkához, hogy könnyebben tudjon készülni az olimpiára. „Nehéz helyzetben vagyok Pekinggel kapcsolatban. Előre láttam, ha nem rázódok bele valahogy újra, nem leszek jó formában az olimpián. Be kell látnom, bármennyire is szeretnék figyelni másra a gyerek mellett, ez embert próbáló feladat. Úgy érzem, ezt csak a nők érthetik meg igazán” – tette hozzá.
Öt-hat éves korában kezdett el sportolni; szülei úszni vitték a KSI-be. „Édesanyám és édesapám kajakoztak, nővéremmel mi is sportosan éltünk. Az úszás után a kosárlabda következett. Csupán rövid ideig, de az NB I-ben is játszottam. Edzőm elvárta, hogy a csapattagok intelligensek legyenek, tanuljanak jól – ami nem árt, ha csapatjátékot játszik az ember –, így a sport sosem ment az iskola rovására. Jó tanuló voltam. Egy sérülés és vége mindennek; sosem lehet tudni, mi történhet a sportolóval. Ebben a szellemben nevelkedtem, minden a tanulásnak volt alárendelve. Később a Testnevelési Egyetemen végeztem: tanár vagyok, kosárlabda- és úszóedző.”
Teljesen véletlenül lépett be életébe a televíziózás, mikor Schulek Csaba a Duna Tv-hez hívta. „Még az egyetemről ismertük egymást, tehát megfelelő volt végzettségem és tudásomat, hangomat, valamint kiállásomat is jónak találták.. Nem álmodtam arról, hogy sportriporter legyek, inkább a kedvező egybeesések juttattak erre a pályára. A Duna Tv-s csapattól nagyon sokat tanultam. Előtte rádióztam ugyan, de a hangsúlyozással még problémáim voltak. Nem jártam riporteriskolába: ők tanítottak meg, hogyan készítsek riportot, hogyan kell kinéznie egy tudósításnak. A helyesírás-„továbbképzést” például sosem fogom elfelejteni… Az ember azt gondolná, le tudja írni az olyan nap mint nap hallott kifejezéseket, mint Európa-bajnokság (kötőjellel), vagy világbajnokság (egyben kis „v”-vel). Számomra nem volt ilyen egyszerű, kaptam is az anyukámtól eleget miatta” – nevetett. „Zenei hallásom jó, a dallamát értem meg a szövegeknek. De vannak olyan dolgok is, melyeket képtelen vagyok elmondani és kicsit hadarok is – nem akarom tökéletesnek feltüntetni magam… Ráadásul lámpalázas vagyok! Hogy képernyős legyek, alapvetően nem vonzott. Mikor először került rá sor, hogy a kamera elé álljak, annyira izgultam, hogy aznap minden ruhámat otthon hagytam, jóformán még a stúdióba se találtam be, megszokásból a szerkesztőség felé indultam. A mai napig – főleg hosszabb kihagyás után – izgulok minden adás előtt.”
Zelinka Ildikó örömmel kalandozott el olykor a sporttól, legyen az lottósorsolás, vagy szilveszteri műsor. Baló György mellett dolgozott a választási műsorban is. Ezt tartja munkája eddigi legnagyobb elismerésének. A sporthoz mindig visszatért. „A műkorcsolyát nagyon megszerettem, talán erről tudósítok a legszívesebben. Ezt 2000-ben kaptam meg, mikor a Magyar Televízióhoz kerültem. Eleinte féltem tőle, hiszen teljesen új volt számomra. Eljártam edzésekre, ahol az alapoktól kezdve megmutattak minden mozdulatot. Mikor másodszor közvetítettem műkorcsolyát, bronzérmes lett Sebestyén Juli, s ez nagy lökést adott nekem is. Persze közvetíteni már sokkal nehezebb, mint megérteni a látottakat. A legnehezebb dolgom akkor van, mikor tornát kommentálnom. Az egyetemen megtanultam az elemeket és videofelvételekről azonosítani is kellett azokat. Egy világversenyen, élőben azonban nincs lehetőség megállítani a képet és gondolkozni. Olyan gyorsan történik minden, hogy alig bírom követni.”

Á.D.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!