A leghosszabb nap, illetve a legrövidebb, legvilágosabb éjszaka mindig
különleges helyet foglalt el az északi féltekén élő népek
hiedelemvilágában.
A napforduló napunk évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. Ebben az időben jár a legmagasabban, azaz a Földtől legtávolabbi pályán. Ilyenkor ezen a szélességi körön csaknem 16 órás a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 órán át tart, a sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíztől hajnali háromnegyed négyig.
Június 21. után a nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok rövidülnek, igaz, eleinte csak néhány perccel. Az északi városokban ilyenkor kápráztatnak el a fehér éjszakák, Stockholmban, Helsinkiben nincs teljes sötétség, az északi sarkkörhöz közeli Kirunában pedig egyáltalán nem is megy le a nap.
A nyárközép a neolitikus idők óta az éves tevékenységi kör jelentős napja. A nyári napfordulót a kezdetektől fogva tisztelték, és később is megünnepelték a kelták, a germánok, a szlávok, az északi népek szinte mindegyike, ahogy még ma is teszik. Papjaik-druidáik a föld és az ég násza előtt tisztelegtek.
Szerelmi varázslások
A Szent Iván-éj a szerelmi mágia és a bűbáj éje volt. Az éjszaka és a tűz mágikus erejét hatásosnak gondolták mind az aktuális, mind a jövendő szerelmekre. A szerelmeseknek együtt vagy külön-külön kellett átugra-niuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a roszszat. Minden, amit ekkor cselekedtek, a munka, amit ekkor végeztek, bűbájos hatással bírt. A patakok mellől begyűjtött virágok és gyógynövények gyógyító és fertőtlenítő hatást fejtettek ki mind az emberekre, mind az állatokra, de még a földekre is. A forrásokat és a kutakat kitisztították, feldíszítették erre a napra. Mindezt azért, hogy növeljék a termékenységet, kiengeszteljék a kutakban, a forrásokban lakó szellemeket. Házasságkötésére is ez az időszak volt a legalkalmasabb.
A tűzgyújtáshoz kapcsolódva a szerelmi varázslás mellett más hiedelmek is fennmaradtak. A néphit szerint a gaz elégetése után az idei termés jobb lesz, a tűz füstje a jégveréstől védi a határt. A Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló jellege is volt. A tűz átugrása is ilyen értelmezést kaphatott, illetve a felette füstölt növények is ezáltal nyertek gyógyító erőt. A daganatokat fölfüstölt, virágzó bodzaággal gyógyították, mellfájás ellen fodormentát és tisztesfüvet füstöltek. Aki a tűzbe aszalt körtét vagy almát dobott, megóvta magát a betegségektől.
Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöt vittek a gyermekek, és leszúrták a káposztás kertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetés közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni, s ezt a ház elejére akasztani tűzvész ellen.
Karcagon és Kéthelyen a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, s egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy.
A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket.
A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: „páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk”. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Az igazság az, hogy a páfrány spórával szaporodik, nem virágzik.
Végül egy jó tanács a ma emberének: nem kell várnia különleges napokra, teremthet magának jó órákat, jó perceket az év minden napjára.
Köveskuti Tünde
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!