A fájdalom egyrészt szükségszerű, a szervezet figyelmeztetése, hogy
valahol baj van, és tennünk kell ellene, másrészt lehet életünk,
mindennapjaink megkeserítője is. Előfordulhat, hogy hiába teszünk
ellene, mégsem szabadulhatunk tőle!
Annak ellenére, hogy a tünetek rendkívül jellegzetesek, az esetek 58%-ában reumatikus fájdalmat diagnosztizálnak!
A tavasszal megalakult Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport a csillapíthatatlan fájdalommal élőknek kíván megoldást és tájékoztatást adni. A grémium elengedhetetlennek tartja, hogy a hatékony kezeléshez az orvostársadalomnak is információkat nyújtson.
Miután a neuropátiás fájdalom éjszaka intenzívebb, ezért először alvászavart, később szorongást, hoszszú távon pedig depressziót okoz. Az érintett gyakorlatilag képtelen lehet a mindennapi teendőit ellátni. Amennyiben érdemben nem kezelik a fájdalmát, előbb-utóbb életminőség-romláshoz, súlyos lelki-, idegrendszeri károsodáshoz vezethet.
A Neuropátiás Fájdalom Munka-csoport tagja Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinikájának igazgatója, Dr. Budai Erika, a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházának főorvosa, Prof. Dr. Kempler Péter egyetemi tanár, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika Neuropathia Laboratóriumának vezetője, Dr. Kiss Gábor, az Árpád Kórház Neurológia Osztályának főorvosa, Dr. Hittner György, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Központi Ambulancia vezető főorvosa , valamint Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnöke. Miután elismert szakemberekről van szó, akik valamennyien ismerik a neuropátiás fájdalom helytelen kezeléséből veszélyeket, ezért tűzték ki célul az idegi eredetű fájdalom megismertetését a hazai érintettekkel.
Az érintettek többsége a rendszeresfájdalma miatt már fordult orvoshoz. Ebben a körben az esetek 58 százalékánál jellemzően reumatikus fájdalmat diagnosztizáltak. A nem cukorbetegek között 9 százaléknál állapítottak meg idegi eredetű fájdalmat, a cukorbetegek között viszont már 21 százalékánál. Náluk a diagnózis felállítása lassabb volt, a nem diabéteszes érintetteknél – az utóbbiak jellemzően szakorvoshoz fordultak fájdalmukkal – nagyobb arányban fordulnak elő azok, akiknél már két héten belül kiderítették a fájdalom okát: reumatikus vagy izomfájdalmat diagnosztizáltak.
A megkérdezettek 43 százaléka több orvost is felkeresett, hogy a fájdalma okát diagnosztizálja. Reumatológus (26%), háziorvos (24%) , illetve neurológus (16%) volt a szakember. Az adatokból kitűnik, milyen sok a bizonytalanság és a téves diagnózis, így nem csoda, ha mind több érintett kénytelen a fájdalmával együtt élni. Napról napra meg kell küzdenie a fájdalomérzettel, az ezzel járó pszichés megterheléssel, miközben a megfelelő kérdések és vizsgálatok nyomán viszonylag egyszerűen felismerhető a baj. A tévedések valószínűleg arra vezethetőek vissza, hogy a kutatás szerint a neuropátiás fájdalomban szenvedők közül azt mondták, orvosuk nem kérdezett semmit, csak vizsgálat, vagy arra kérdezett rá, hol fáj, milyen jellegű és mikor kezdődött, mikor erősebb a kín. Emellett mind-össze egyharmadukat kérte arra az orvosa, hogy fájdalmának erősségét pontrendszerben minősítse.
A vizsgálaton részt vettek döntő többségének (88%) orvosa írt fel gyógyszert. Jellemzően nem szteroid fájdalomcsillapítót, izomgörcsoldót, csontritkulás elleni szert vagy vérnyomáscsökkentőt javasoltak.
Dr. Budai Erika elmondta, a fájdalomcsillapítás jelentőségét hazánkban még mindig nem ismerték fel sem az orvosok, sem az egészségpolitika, így a finanszírozás sem. A betegek többsége már csak akkor kerül a fájdalom ambulanciákra vagy a fájdalomcsillapítással foglalkozó egyéb szakrendelésekre, amikor súlyos, nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető krónikus fájdalom tünetegyüttes alakult ki, ami a beteg életminőségének romlásán túl, felesleges terheket ró az egyébként is túlterhelt és alulfinanszírozott egészségügyi rendszerre. Az időben felismert és helyesen kezelt fájdalom tünetek megszüntethetők vagy minimálisra csökkenthetők, lásd övsömör utáni idegfájdalom, sérülést követő idegkárosodás stb.
Kincses János bejelentette, hogy a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége tagszervezeteinek bevonásával és közreműködésével szűréssel egybekötött akciósorozattal kívánja ráirányítani a figyelmet a neuropátiás fájdalom témakörére, illetve a potenciálisan érintetteknek az esetleges érintettségükre.
Krasznai Éva