Hiányosságok a fejlesztési ügynökség munkájában

Az ÁSZ megállapítása szerint párhuzamosságokhoz és joghézagokhoz vezethet, nehezíti a felelősségi szabályok érvényesülését és a nemzeti fejlesztési tervek végrehajtásának nyomon követését is, hogy törvény hiányában alacsonyabb szintű rendeletek rögzítik a fejlesztéspolitika szabályait. Az ÁSZ szerint magasak a tanácsadói költségek, nem megalapozottak és indokolatlanul magasak a kommunikációs kiadások, és nem célszerű a közreműködő szervezeteknek fizetett sikerdíj megállapításának módszere.
A fejlesztéspolitika eredményei nem értékelhetőek teljes körűen, véli az ÁSZ, mert a 2004–2006-ra szóló első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I). megvalósulása késik, 2007 végéig a szerződéseknek csak 41 százaléka zárult le, 12 százalékára kifizetés nem történt, ezért több program esetében fennáll a 2008. évi forrásvesztés kockázata. A pályázók számát alulbecsülték, ami a keretek gyors kimerüléséhez, egyes pályázatok felfüggesztéséhez vezetett. A területi egyenlőtlenségek csak részlegesen mérséklődtek. A 2007–2013-ra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) stratégiáját a kutatóhelyeket bevonva, széles körű műhelymunka, társadalmi egyeztetés mellett készítették elő, de a véleményezésére csak néhány hetet adtak. A kiemelt projektek tervezett összege 2008 elejére elérte az 1400 milliárd forintot, ám kiválasztásuk nem célszerű; a nagy projektek mellett néhány millió forintos útfelújítások is szerepelnek közöttük. A 2006-tól meghirdetett „Zászlós hajó” projekteknek pedig nincs kormányzati felelősük, költségvetésük, ütemezésük. Pozitívum viszont a súlyosan elmaradott térségek esélyének erősítésére tavaly indított Új Magyarország Felzárkóztatási Program, s az, hogy a 2007–2013-as fejlesztési időszak pályázatait elsőként hazánkban hirdették meg.
Az ÁSZ szerint az NFÜ elnökének lépéseket kellene tennie egyes kiadások felülvizsgálatára, a pályázókat segítő tanácsadói tevékenység erősítésére, a monitoring biztonságos működtetésére. vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!