Az Amélie csodálatos élete tette világhírűvé
a bájos francia színésznőt, aki még nem töltötte be a 30-at sem. A Gyönyörű mocsokságok,
a Hosszú jegyesség, Az Isten nagy, én kicsi vagyok és a Da Vinci-kód hősnője a francia mozi első számú üdvöskéje és importcikke, aki legtöbbször elbűvölő naivát alakít.
Ez alól kivételt jelent a Drágaságom, melyben Iréne szerepében
egyedülálló urak életét édesíti meg, mesés ruhák,
ékszerek, s a tökéletes luxus fejében. Kitartott nő,
aki karriernek tekinti a pasifogást. Egy éjjel, épp
a születésnapján egy luxusszálló bárjában
kettesben marad Jeannal (Gad Elmaleh – Olé!,
Topmodell a barátnőm), a pultossal, akiről azt hiszi, ő is vendég. A fiú fülig szerelmes lesz Irénébe,
és eljátssza előtte a nagymenőt. No persze hamar
lebukik, és álmai asszonya menten faképnél
hagyja. Jeant még ez sem akadályozza meg abban,
hogy minden pénzét a (méreg)drága hölgyre költse:
évek alatt összekuporgatott vagyonkája másodpercek alatt elröppen
néhány márkás kiegészítőre és kaviárra, utolsó eurójáért cserébe még
egy percig nézheti a lányt.
A számlákat képtelen rendezni, ám a börtöntől
megmenti egy idősebb, egyedülálló hölgy
(Marie-Christine Adam – Szerelmek Saint Tropez-ban), és Jean is kitartott lesz, akárcsak Iréne…
Audrey Tautou az IndieLondon
brit filmes portálnak adott interjút.
l Iréne, a Drágaságom hősnője az igazi végzet asszonya. Teljesen új területen próbálhatta ki magát ebben a szerepében.
– Igen, ez a nőtípus nagyon új volt számomra, hiszen egész más, mint azok a kedves, szerény, tartózkodó szerepek, amelyek eddig megtaláltak. Most egy teljesen új oldalamat mutathattam meg. Igazi kihívás volt olyan nő bőrébe bújnom, aki az őszinteségével játszadozik, született csábító, aki az ujja köré csavarja és palira veszi a férfiakat. Végre lehetőségem volt a karakter teljes kidolgozására, ellentétben azokkal a szerepekkel, ahol elég volt csak magamat adni. Kellemes felfedezés volt számomra, hogy ez a végzet asszonya-típus is bennem lakozik.
l Ön szerint Iréne rossz ember, amiért manipulálja a férfiakat, vagy egyszerűen csak kihasználja hiszékenységüket?
– Értem mire gondol, de úgy vélem, nem a hiszékenységüket használja ki, hiszen ezek a férfiak azért nem annyira buták. Inkább félnek attól, hogy egyedül maradnak, és ezért vásárolják meg a nő szerelmét. Azt hiszem, ez a film inkább arra világít rá, hogyan válhat manapság is valakiből rabszolga. Igaz, ez a nő nem áldozat, hiszen a választás az övé, az általa óhajtott kényelemért és életvitelért cserébe jómódú, de korosodó férfiakat csábít el. Az indítéka sem gonosz, egyszerűen csak imádja ezt az életvitelt. Számomra ijesztő az, amit csinál, de ő valószínűleg eldöntötte, hogy hercegnőként akar élni ebben a világban. Még akkor is, ha a herceg fehér lovon inkább egy kedves bácsika, mint egy jóvágású, izgalmas fiatal férfi, akire talán a lelke mélyén vágyik.
l Akkor ön szerint Iréne nem rossz ember?
– Azt hiszem, ha tényleg rászedné azokat a férfiakat, akkor valóban gonosz dolgot művelne. De ez a lány nem tolvaj, nem gyilkos, és a férfiak, akiket ő elcsábít, tisztában vannak azzal, hogy miféle nő ő valójában. Emellett ez a lány nem akarja őket pénzügyi csődbe taszítani. Különösen nem Jeant. Már az elején megmondja a fiúnak, hogy anyagilag nem engedheti meg magának ezt a szerelmet. Bár kegyetlenül hangzik, nála egy kapcsolat elején szó sem lehet érzelmekről, csak ha már anyagilag biztonságban érzi magát. Ekkor már jöhet a szerelem. Persze az azért elég fura lenne, ha egy szerelmi vígjátékban nem lenne semmi romantika!
l Mit gondol, Iréne szerencsés, hogy olyasvalaki talált, mint Jean?
– Szerintem igen. Bár titokban talán jobban örülne, hogyha a fiú egy kicsit tehetősebb lenne! Szerintem nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hogy olyasvalaki szereti őt, aki nem ítélkezik fölötte. Egyetlen percig sem kritizálja, vagy hibáztatja őt. Az igazi énjét látja, és belemegy a kalandba.
l Mit tudna mesélni Gad Elmalehről, aki Jeant játssza a filmben? Nagy névnek számít Franciaországban?
– Igen, nálunk ő az egyik legismertebb humorista. Dumaszínházakban is fellép, de hihetetlenül jól bánik a testével is. Igazi bohóc, aki sok mindent ki tud fejezni anélkül, hogy egy szót szólna. Tökéletesen bánik az arcával és a testével. Tudtam, hogy vicces, hiszen tehetsége van abban, hogy embereket megnevettessen. Tudja, hogy mit hogyan kell mondani, tökéletesen tisztában van a hatással. De őszintén mondom, nem számítottam rá, hogy ilyen jó lesz! Én messze nem vagyok ilyen nagyszerű színész, pedig komolyan igyekszem!
l Ez a film amolyan újraélesztett hollywoodi klasszikus, mint például az Álom luxuskivitelben. Ön is így látja?
– Igen, igaza van. Van jó pár egyezés, a helyszín, a luxus, a történet. Ez is egy amolyan elegáns, romantikus komédia. Azt hiszem, nagyon is hasonlít erre a filmre, jóval inkább, mint bármely másra ebben a zsánerben, azonban egy kicsit mégis más. A Drágaságomban azért mégiscsak megjelenik a rátartiság, sőt, már-már a kegyetlenség is. Nem egy édes vígjáték – sokkal erősebb annál. Egy kicsit cinikusabb is, ami sokkal jobban megmutatja az ember igazi természetét.
l Legújabb filmjében Coco Chanelt, az ismert divattervezőt fogja játszani.
– Igen, nyár végén kezdjük a forgatást. Ha minden terv szerint megy, én játszom őt, azonban ez nem egy nagy ívű életrajzi mű lesz, hanem egy film Coco fiatal éveiről, személyiségének fejlődéséről, a korai élményeiről, ami segíthet megérteni azt, hogy miért lett az, aki. Érdekes módon közelíti meg Coco Chanel életét. Nem kitalált történet, hanem valós eseményeket mutat be. Már megkaptam a forgatókönyvet, azonban még nem nagyon volt időm megemészteni az egészet. A film rendezője komoly kutatásokat végzett Coco életéről, és életének legérdekesebb periódusát kutatta. Úgy vélte, Coco ifjúságának évei annyira fantasztikusak, hogy gyakorlatilag minden egyes pillanatát filmre lehet venni.
l Úgy hallottam, imádja az irodalmat. Gondolt már arra, hogy írjon?
– Soha nem gondoltam még arra, hogy bármit is papírra vessek, a bevásárló listámon kívül. Nem hiszem, hogy valaha írásra adom a fejem, legalább is, amíg fiatal vagyok. Bár szeretnék kreatívabb lenni, de nem vagyok egy komoly, megfontolt ember. Szívesebben gondolkozom el egy-egy pillanatra, ahelyett, hogy tennék valamit.
l És vajon még milyen területen van tehetsége? Ha jól tudom, nagyszerű zenész volt gyerekkorában.
– Soha nem voltam igazán jó zenész. Színészként is az ember általában a rendező segítségével alakítja a szerepét. Azonban a színész csak a tolmács, soha nem maga a karakter. Viszont egy szerep eljátszása jó módja a képzelőerő kifejezésének.
l Az interjúk alkalmával mindig készít fényképet az újságírókról. Mit kezd a képekkel?
– Egyelőre nincs komoly célom velük, de hiszem, hogy az ember sosem tesz semmit cél nélkül, így biztos vagyok benne, hogy egy nap rájövök, mi a dolgom velük. Először azért tettem, mert rengeteg emberrel találkoztam, és ez a rengeteg arc egyszerűen összemosódott. Szükségem volt arra, hogy ez a sok ember ne csak arctalan tömeg legyen. Később pedig jó móka volt ezt a rengeteg arcot látni. A képek segítségével sokkal emberibb lesz a kapcsolatom velük.
Fordította: Kántor Zsána
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!