Szombathelyen ma ér véget a férfiak, a margitszigeti Széchy uszodában
pedig tegnap zárult női vízilabda-válogatottunk egyik utolsó próbája az
augusztusi pekingi olimpia előtt.

A vasi fővárosban Kemény Dénes legénysége ebédidőben a  görögökkel fejezi be az ING Kupáért kiírt, s a németek mellett – az ötkarikás játékokon a hellénekhez hasonlatosan csoporttárs – montenegróiak részvételével rendezett viadalt. Ám miközben – a kemény felkészülés miatt indokoltan gyengébb játékkal is – biztosnak tetsző tornagyőzelem megérdemeltsége idehaza senkiben nem kelthetett kétséget, az ideális csapatkeresés rögös útja, az, hogy Kemény kapitány a szombathelyi kupasorozat utánra halasztotta a bejelentését a 18-ról 13 fősre szűkítendő Eb-, egyben olimpiai csapat összetételéről, bizony szorongást, zavart, sőt feszültséget váltott ki különösképpen a kérdőjeles helyzetű játékosok körében. Ez utóbbit maga a szakvezető is elismerte, ugyanakkor azonban hozzátette, hogy nem akar elhamarkodott döntést hozni, ezért jelöltjeinek meg kell várniuk, míg teljesen felszáll a „fehér füst”, s úgy válik teljessé a Kemény-lastrom, hogy az azon szereplő 13 név vitathatatlanul a jelen legjobb magyar férfi pólós alakulatát jelentse. A gárda mindenesetre a mai „görögtűz” után kedden már útra kel Malagába, ahol pénteken száll először vízbe, hogy mindjárt akár Európa-bajnoki döntőnek is beillő meccset vívjon szextettjében első csoportellenfelével, a horvátokkal.
A női válogatott se panaszkodhat a megfelelő rivális hiányára, hiszen Godova Gábor együttese meg az olaszokkal nyit szombaton Eb-kvartettjében. A körmeccses szakasz végén aztán jöhet az igazi izgalom: az egyenes kieséses rendben a harc a minél „dobogósabb”  pozícióért. Ami biztos, ráférne – különösen Peking előtt – mindkét együttesünkre a kontinentális csúcssiker, amiben a lányok jóvoltából 2001-ben, míg a fiúknál még régebben, 1999-ben volt utoljára részünk. Hölgyválogatottunk tegnap gond nélkül bezsebelte a Mol Kupa-elsőséget, ám míg a németeket (14-11) és a franciákat (17-3) végül is nagyon biztosan intézte el, kissé meglepő módon a legkevesebbre taksált briteket csak 9-5-re tudta legyűrni. Jóllehet a kapuban ezúttal nem védett Sós Ildikó, és az agytröszt Stieber Mercedes, meg az egyik leggólerősebb pólósunk, Valkay Ágnes sem játszott,  szembetűnő volt a szigetországiak roppant lelkes és különösen védekezésben igen energikus mutatványa. Egyértelmű jeleként  fejlődésüknek, ami – jóleső érzés leírni – magyar mester munkájának köszönhető. A múlt év eleje óta dolgozik a brit női válogatottal Fekete Szilveszter, az egykori nagyszerű válogatott kapus. Az OSC-vel BEK-et is nyert, trénerként például az egyiptomi férfiválogatottnál, s több olasz klubcsapatnál is eredményesen tevékenykedő szakember a VH-nak elmondta, hogy Manchesterben teszi a dolgát, de csak azokkal tud valamit is kezdeni, akik vállalják, hogy az angliai póló fellegvárába költöznek. A következetes csapatépítés csakis folyamatos edzésre épülő hatékony munkával, a mindig rendelkezésre álló játékosokkal képzelhető el – ott is, így aztán kemény fába vágta a fejszéjét Fekete Szilveszter, amikor elvállalta a küldetést. Ám szereti a roppant nagy kihívásokat, márpedig ez az. A 2012-es, londoni rendezésű nyári olimpiára kell neki ütőképes csapatot kiérlelnie, s ezen az úton mostanság teszik meg együtt az első lépéseket. Nem kis siker, hogy a világ legjobbjai között jegyzett magyar válogatottól csak négy góllal kaptak ki tegnap. „Teljesen amatőrből kell profi pólót csinálnom amatőr körümények között, ami nem egyszerű” – vázolta a külföldi kapitányi lét nehézségeit. – Nem mindenki bírja, már két edzőm is odébbállt az elmúlt hónapokban, de én maradtam, megpróbálok megfelelni a feladatnak. Küzdök, s ha lassan is, azért  a körülmények jó irányban változnak. Egyre többet és célszerűbben tudunk edzeni, jóllehet pillanatnyilag csak hat felnőttkorú játékosom van, a többiek juniorok, vagy még ifjabbak, a korátlag húsz év körül van. De tanulnak, javulnak,  erősödnek. A felkészülési programom 2012-ben vizsgázik, az ötkarikás játékokon, remélem, eredményesen. Tréfásan azt mondom kapitánykollégáimnak, velük szemben egy csatát én már megnyertem: mivel az angol főváros a házigazda, ennélfogva már most automatikusan kijutottunk a négy év múlva esedékes olimpiára, és ezt egyelőre csak mi mondhatjuk el magunkról az összes válogatott közül.” (J.K.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!