Hiába a fejlesztési szándék,ha nincs pénz csatornára

E döntését a köztársasági elnök úgy indokolta: nem ért egyet azzal, hogy a törvény alapján olyan területeket is belterületivé lehetne minősíteni a Balatonon, ahol nincs megfelelő csatornahálózat, s a partinak és partközelinek nem számító településeken kiadhatnák az építési engedélyeket akkor is, ha ott hiányzik a szennyvízcsatorna. Az államfő úgy vélekedett: a balatoni üdülőkörzet kiemelt térség, amely egy szerves környezeti-természeti egységet képez, amikor pedig a határait kijelölték, akkor a környezetvédelmi célokat is figyelembe vették. Ám laptársaink szerint a fejlesztést visszavetheti ez a lépés; százmilliárd forint értékű fejlesztés maradhat el a tónál, ha a befektetők nem várják ki, míg a törvény az újratárgyalása után hatályba lép, s a térségi települések vezetői is aggályaiknak adtak hangot.
Lengyel elmondta, a tópartot elvileg köztulajdonban kellett volna tartani és egységes szemlélet, forrás is kellene a fejlesztéshez. Ahhoz is, hogy távolabbról se jusson szennyvíz a Balatonba, hisz’ az okozta az algásodást. – Ami magántulajdonba kerül, azzal kapcsolatban megjelenik a komoly szándék a fejlesztésre; ám infrastruktúra nélkül nem fejleszthetnek, azt pedig soha nem vállalja a magánszektor, mert nem hoz rövid távon jó profitot. A csatorna tipikusan ilyen, az államnak kell gondoskodnia róla. A további sodródás helyett végre a közszektor és magánszektor szereplőinek egységes terv szerint, egyfelé kellene haladniuk. Jó lenne, ha a Balaton-törvény mögött komoly fejlesztési terv és elegendő állami pénz állna olyan prioritásokra is, mint a csatorna, ami nélkül most megakadhat sok magánbefektetés. Gyors megoldást jelenthetne, ha a parttól távolabbi önkormányzatok olcsó és gyors hitelt kapnának csatornázásra.
vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!