Jogvédő szervezetek képviselőivel találkozott szombaton Moszkvában Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és nagyobb demokráciát kért Oroszország számára. Egy moszkvai kommentár szerint Putyin pénteken ultimátumot adott Washingtonnak: vagy tekintetbe veszi az orosz érdekeket, vagy a Kreml felmondja a hidegháborút lezáró megállapodásokat. Merkel német kancellár viszont a Moszkvával való stratégiai partnerséget szorgalmazta.

Egyes megítélések szerint a hatalom koncentrációja és a demokrácia gyengülése tapasztalható Oroszországban a decemberi választások előtt, s ezzel kapcsolatos aggodalmait hangoztatva az amerikai külügyminiszter meghallgatta nyolc orosz emberi jogi vezető álláspontját. Az amerikai nagykövet moszkvai rezidenciáján zárt ajtók mögött tartott tanácskozás előtt Rice közölte: – „Tudom, hogy olyan intézmények kiépítése a céljuk, amelyek megfelelnek Oroszország sajátosságainak (...), de amelyek egyben tiszteletben tartják az egyetemes értékeket: a szabadsághoz, a valláshoz, a gyülekezéshez való jogot, valamint annak a jogát, hogy ne kelljen egy önkényes államhatalomhoz alkalmazkodniuk”. „Szeretném tudni, ez hogyan alakul, s hogyan tudnánk Oroszországnak segíteni olyan erős intézmények létrehozásában, amelyekben megvannak ezek az egyetemes értékek” – szögezte le az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatásának második napján. Előző nap Condoleezza Rice és Robert Gates védelmi miniszter orosz vendéglátóival tárgyalt az amerikai rakétavédelmi rendszer új elemeinek közép-európai telepítéséről, a megbeszélések nem hoztak áttörést.
A 80 éves Ljudmila Alekszejeva, a Helsinki Csoport vezetője a találkozó után elmondta: szükség van arra, hogy a demokratikus országok továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra, amelyben a kilencvenes évek hibái, de demokratikus irányultság után 2000 (Vlagyimir Putyin elnök hatalomra kerülése) óta ismét tekintélyelvű rendszer kiépítése a cél, illetve ez meg is történt. Tanya Loksina, a Demosz-központ igazgatója viszont úgy ítélte meg, hogy a guantánamói haditámaszponton bírói eljárás nélkül fogva tartott terroristagyanús személyek ügye és az iraki Abu Graib-i börtönben elkövetett fogolykínzások után csökkent az Egyesült Államok erkölcsi tekintélye.
Viktor Zubkov orosz kormányfő szombaton fogadta Condoleezza Rice-t és Robert Gatest. A tanácskozáson az orosz–amerikai együttműködés aktuális kérdéseit és a kétoldalú viszony fejlesztésének kilátá-sait vitatták meg, különös tekintettel az utóbbi években stabilan bővülő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokra – közölte az orosz kormány sajtószolgálata.
„Vlagyimir Putyin ultimátumot adott a pénteken Moszkvában járt amerikai védelmi és külügyminiszternek: Washington vagy hajlandó figyelembe venni Moszkva biztonsági érdekeit, vagy Oroszország hozzálát a hidegháború nyomán kialakult egész katonai-politikai berendezkedés megbontásához” – írta Rakétavédelmi támadás című kommentárjában szombaton a Kommerszant című orosz lap. Úgy vélte, Robert Gates és Condoleezza Rice aligha számított arra, amit végül hallott Putyintól (Oroszország elnökétől), aki a tárgyalások folytatásának feltételeként az amerikai rakétaelhárító pajzs kelet-európai telepítésének, illetve az erről szóló amerikai–cseh és amerikai–lengyel tárgyalásoknak a befagyasztását nevezte meg. Aztán értésre adta: jó lenne mielőbb megegyezni, mert a katonák nem fognak sokáig várni. Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes már többször kilátásba helyezte, hogy orosz rakétákat telepítenek a kalinyingrádi területre, ha Csehországban és Lengyelországban megjelennek az amerikai rakétavédelmi pajzs elemei. A lap szerint Putyin azonban Oroszország egy további lehetséges válaszát is megpendítette: aggasztani kezdte a közepes és kisebb (500-5500 kilométer) hatótávolságú ballisztikus rakéták felszámolásáról 1987-ben kötött szovjet–amerikai INF (Intermediate-range Nuclear Forces) megállapodás sorsa, s rámutatott, hogy azt globálissá kell tenni. Lényegében azzal fenyegetett, hogy Oroszország felmondja a szerződést, amennyiben a Nyugat vonakodik figyelembe venni Moszkva biztonsági érdekeit, s hasonló értelemben szólt az európai hagyományos fegyverzet és haderők csökkentéséről szóló szerződésről is.
Az Oroszországgal való stratégiai
partneri viszony szükségességét hangsúlyozta szombaton Angela Merkel kancellár. Szokásos hétvégi videoüzenetében a kancellár Berlin és Moszkva viszonyával foglalkozott annak kapcsán, hogy vasárnap Németországba látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ezt megelőzően, már szombaton délutántól ugyancsak a kétoldalú kapcsolatok kerültek napirendre Wiesbadenben, a Petervári Párbeszéd elnevezésű háromnapos fórumon, amelyen a két ország politikai, gazdasági, valamint tudományos és kulturális életének több száz képviselője vesz részt. Merkel annak a nézetnek adott hangot, hogy a két ország érdekei számos területen közösek, a fennálló nézeteltéréseket pedig – mint fogalmazott – a legmagasabb szinten nyíltan meg kell vitatni. A kancellár hangsúlyozta, hogy stratégiai partneri viszonyra, illetve minden téren jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. Utalt arra, hogy Putyin államfővel vasárnap este a kétoldalú kapcsolatokról, illetve nemzetközi kérdésekről kíván tárgyalni, s ez utóbbiak között első helyen Iránt, Koszovó jövőjét és általánosságban a balkáni helyzetet említette. A kétoldalú viszony vitás kérdéseit Merkel nem részletezte, de értesülések szerint a kancellár ezek sorában a sajtószabadság, valamint az emberi jogok helyzetét, továbbá a civil szervezetek tevékenységét kívánja felvetni. Putyin a rendszeres német–orosz kormánykonzultációk keretében érkezik ugyancsak Wiesbadenbe. Vlagyimir Putyin és Angela Merkel a tervek szerint hétfőn kapcsolódik be a Petervári Párbeszéd fórumának munkájába. A mostani immár a hetedik ilyen jellegű találkozó, a két ország delegációját Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és Lothar de Maiziére, az utolsó keletnémet miniszterelnök vezeti.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!