Csatazaj verte fel a hét derekán Veszprém mellett a hovédségi „nullapont”, a központi katonai gyakorlótér csendjét. Pedig nem volt háború; a kataszrófahelyzetek és az úgynevezett „küszöb alatti” konfliktusok (amilyenekkel a terrorizmus vagy a földi és légi határsértés is jár) kezelését, modern képességeiket „próbálták” katonáink a Bevetési irány 2007 gyakorlaton. Ennek bemutatónapján a vendégek – köztük Gyurcsány Ferenc kormányfô – és a sajtó képviselôi is láthatták a sereg modern harceszközeit: a vadonatúj, NATO-feladatokra is alkalmas Gripeneket, a pilóta nélküli robotrepülôgépet „éles helyzetben” – és a kivetítôkön az is látszott, milyen éles és részletes képet ad 2-3 kilométer magasról a távvezérléssel irányítható kamerája. Bemutatták azt is, hogyan szállít, kísér és oltalmaz egy tárgyaló delegációt a magyar katona, hogyan látják el teendôjüket a robbanóanyag-keresô kutyák, s a különleges mûveleti erôk hogyan lépnek fel a fenyegetô csoportok ellen. És bepillanthattak abba a számítógépes háttérhálóba, ami mára a korszerû felderítés, törzsvezetés, mûveletirányítás egyik fô eszközévé vált, s ami a szimuláció révén lehetôvé tette, hogy a gyakorlat résztvevôinek egy része szolgálati helyôrségében maradva legyen képes részt venni az eseményekben.
A feltételezett és a gyakorlaton szimulált helyzetek a tévéhíradókból ismerôsek: egy idegen országban a terroristák a földrôl, lesbôl indított rakétával támadnak meg egy épp leszállni készülô repülôgépet, a fedélzetén VIP-személyekkel… Vadászgépek sietnek a védelmére. Robbanóanyagot szállító teherautó hajt a békefenntartók konvoja felé… Felderíti a pilóta nélküli robotrepülô és átvizsgálják. „Renegát” fegyveresek bujkálnak egy házban… Mesterlövészek olvadnak a terepbe, különleges mûveletekre felkészített katonák rohamozzák meg az épületet, berobbantják az ajtót és elfogják a bentlévôket, közben a levegôben körözô helikopterek biztosítják az akciót. Éppen úgy, ahogy a filmeken látni. S volt végül egy olyan képzelt helyzet is, amit nem szeretnénk látni, de fel kell készülni rá: nem regulárisan szervezett, ám felfegyverzett erô lépi át az ország határát… Talán mondanunk sem kell: vesztére.
Voltak még páncélosok, rakéták, páncéltörôk, aknavetôk, megmutatta, mit tud a szárazföldi és légi erô, voltak fülrepesztô hangú találatok, gyomrot rezegtetô lökéshullámok, fellobbanó tüzek, volt füst, s hallható volt minden rádióparancs és -jelentés is – ahogyan ilyenkor szokás.
A Bevetési irány 2007 gyakorlat bemutatójának zárásaként a felsorakozott katonák elôtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelte a látottakat, s mondott nekik köszönetet a Magyar Köztársaság valamennyi polgára nevében, hogy esküjükhöz híven teljesítik a haza védelmének szolgálatát, az ország polgárainak és vezetésének elégedettségére.
– Pontosan tudom, hogy nem volt egyszerû a mögöttünk hagyott két-három év. A változások sokaságán ment keresztül a Magyar Honvédség. Ezek közül az elsô lépést érzékelte leginkább az ország, amikor áttértünk a sorozottról az önkéntes haderôre. Pár év távlatából is jól lehet látni az akkori döntés helyességét és sikerét. Meggyôzô volt mindaz, amit a mostani gyakorlaton megmutattak; nyilvánvalóvá teszi, hogy a szerzôdéses állomány felkészültsége, harcképessége jelentôsen meghaladja a sorozott állományét.
Mint mondta, az elmúlt egy év változásai az átlagpolgár számára kevésbé voltak látványosak. Átalakult a vezetésirányítási rendszer, megalakult az Összhaderônemi Parancsnokság, olyan mély változás ment végbe, amelynek eredményeképp ma a harcoló alakulatok aránya meghaladja a korábbit; ezzel a honvédség harcképessége és felkészültsége tovább növekedett, növekedhet.
– Ma az ország biztonságát nem hagyományos kihívások veszélyeztetik, hanem legtöbb esetben határainktól rendkívül távol, a nemzetközi terrorizmushoz kötôdô eseményekben kell megmutatni, hogy mire is vagyunk képesek – mondta a kormányfô, kiemelve annak a mintegy ezer katonának a szerepét, akik most a Föld különbözô pontjain közremûködnek abban, hogy „a világ biztonságosabb legyen és elviszik a Magyar Honvédség jó hírét”. – Magyarország a missziókban való részvételét továbbra is fenn fogja tartani. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy ilyen közvetlen módon is hozzájáruljunk a nemzetközi biztonság megôrzéséhez és a terrorizmus elleni harchoz – jelentette ki. A honvédség átalakulásáról szólva említette: különösen meggyôzô az, ahogyan felépült a gyors reagálás képessége és az, ahogyan szerepet kapnak a légvédelem mellett egyéb légi képességeink is.
Gyurcsány Ferenc azt kérte a katonáktól, ôrizzék meg az elsajátított harcképességet, s azt a hûséget, ami a Magyar Honvédséghez és azon keresztül a Magyar Köztársasághoz fûzi ôket; ôrizzék meg a bajtársiasságot és a szövetségi kapcsolatot, ami alapja annak, hogy a világ legerősebb, leghatékonyabb katonai szövetségének, a NATO-nak lehetünk a tagjai. Szavait azzal zárta: „Magyarország biztonsága jó kezekben van”.
A miniszterelnöknek Havril András vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mondott köszönetet az elismerésért, majd egy díszes kétcsövű pisztolyt ajándékozott a kormányfőnek.
Gyurcsány Ferenc a gyakorlat helyszínén találkozott Dimitrios Grapsas vezérezredessel, a görög hadsereg vezérkari főnökével. A tábornok ez alkalommal köszönte meg a nyári görögországi tüzek oltásában nyújtott magyar segítséget.
A gyakorlat utáni sajtótájékoztatót Szekeres Imre, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere bejelentéssel kezdte: – A mai nappal befejeztük a haderôreformot. Tizenhét éve tart, ideje, hogy véget érjen, ideje, hogy a Magyar Honvédség végleges hadrendje, képességei, szerkezete és mûködése kialakuljon.
Felelevenítette, hogy tavaly, a kormányalakításkor négy célt tûztek maguk elé: nôjön a csapatoknál szolgáló katonák száma, jól szervezett, erôs haderô jöjjön létre hazánkban, magas színvonalú vezetés és hatékony logisztika, támogató rendszer alakuljon ki. – Mind a négy célt teljesítettük – jelentette ki.
A tárca vezetôje beszámolt arról, hogy az átalakítást magukon kezdték; 2006. augusztus 1-jéig jóval egyszerûbb, kevesebb vezetôi szintû, kevésbé bürokratikusan, és jóval hatékonyabban mûködô korszerû minisztérium jött létre; ennek szerves része a Honvéd Vezérkar. Megszûnt a minisztériumot korábban támogató 32 hivatal és háttérintézmény, és csupán 7 maradt, mint a Fejlesztési és Logisztikai, az Infrastrukturális Ügynökség és az adófizetôk pénzének lehetô leghatékonyabb, takarékos felhasználását biztosító Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség.
A második lépcsôben került sor a Magyar Honvédség katonai szervezetének átalakítására. Ez megváltoztatta a haderô szerkezetét, a kiképzés rendszerét, a toborzás és hadkiegészítés módszereit, a katonai egészségügyet és a logisztikát. Megváltozott a parancsnoklás rendszere – a januárban létrejött Összahaderônemi Parancsnokság hatékonyan oldja meg a hadmûveleti irányítást. A honvédség korábbi 77 hadrendi eleme helyett ma 33 látja el a feladatát koncentráltan, megfelelô létszámmal és megfelelô képzettségû katonákkal.
– A reform fontos eredménye, hogy az elmúlt évekhez képest emeltük a csapatoknál szolgálatot teljesítôk létszámát; ma 21 ezer 30-an vannak és 4 ezer 545-en adnak támogatást ehhez a minisztériumban – benne a vezérkarral –, a hivataloknál és háttérintézményeknél: a két katonai biztonsági szolgálatnál, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Katonai Ügyészségen. Így a csapatok és támogató intézménynek létszámának korábbi 50-50 százalékos aránya 82-18 százalékosra változott, ez ma Európában az egyik legkorszerûbb arány – mondta.
Mint kifejtette, az új képességek adják az átalakulás tartalmát; a haditechinka korszerûsítése és az új képességek kialakítása érdemi válasz az új kihívásokra, amelyek a Magyar Köztársaságot és szövetségeseit érintik. Ezek közé sorolta a miniszter a haditechnikai fejlesztések közül az új Gripen vadászrepülôgépek rendszerbe állítását, a gépjármû-modernizációt – a Rába szállító jármûvek és a páncélozott terepjárók beszerzését –, a híradó és informatikai fejlesztéseket, például a nagy sebességû felederítô és iránymérô berendezésekét. A katonai tudás, ismeret is bôvült; megtörtént a XXI. század legkorszerûbbnek számító különleges mûveleti képességû erôinek kialakítása, új a „force protection”, az erôk megóvásának képessége, vagy katonai-civil kapcsolatok ápolásáé, ami a missziókban különösen fontos; amint az egészségügyben a biológiai
laboratóriumi, a vegyvédelemben a víztisztítási képesség fejlesztése.
Szekeres Imre azt mondta: a GDP-n belül a tavalyival azonos arányú – 1,17 százalékos – így növekvô, a várakozásuk szerint jövôre már 319 milliárdos honvédelmi költségvetés meggyôzôdése szerint elég lesz a honvédség feladatainak ellátásához és a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, beleértve az Állami Egészségügyi Központ mûködtetését is. – A Magyar Honvédség képes ellátni az alkotmányban rögzített feladatait: biztosítani a szövetségesekkel együtt a Magyar Köztársaság szuverenitását; részt venni a békefenntartásban, béketeremtésben, mert a terrorizmus elleni fellépés, az etnikai konfliktusok mérséklése és a stabilitás nemcsak nemzetközi érdek, hanem közvetlen érdeke hazánknak is; s védeni az állampolgárok életét és vagyonát ipari vagy természeti katasztrófák esetén. Közölte: a katonai létszám feltöltöttsége jelenleg 85-88 százalékos; az átalakítás év végéig tart, s az utánpótlással el kívánják érni a teljes feltöltést. – A honvédség a törvények szabta teendôit maradéktalanul végrehajtotta – mondta végezetül Szekeres Imre.
A sajtótájékoztató után a Vasárnapi Hírek kérdésére – véget ért a haderôreform, de hogyan tovább? – így válaszolt a miniszter:
– A jövô már nem jár se átszervezésekkel, se a helyôrségek megváltoztatásával. Most a minôségi változások következnek. Azon a sor, hogy az érdemi, tartalmi munkát fejlesszük, új és még újabb tudásra tegyünk szert, újabb képességeket alakítsunk ki, amilyen a mai gyakorlaton bemutatott pilóta nélküli repülôgép rendszerbe állítása, vagy az erôk megóvásáé a különleges katonai mûveletekkel.
vgp
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!