A Fidesz elnöke belehajszolta magát (s híveit
is) a Gyurcsány Ferenccel való személyes gyűlölködés infernális
mocsarába. A 2002-es és 2006-os választások kudarcait elszenvedő volt
miniszterelnök nem tudja megbocsátani a minden normális demokráciában
természetes váltógazdálkodást. Kisebbségi fóbiáját gyűlölethangulattá
dagasztotta. Ez aligha vall bölcs államférfiúi gondolkodásra.
Ám népünk „legnagyobb dicséretére”, ennek a gyűlölködésnek foganatja volt, van, mert olyan húrokat pengetett meg, amelyekre felkapta busa fejét a „mélymagyar”. Milyen húrokat? A szajkózottakat: „ezek itt idegenszívűek”, „az elszegényedő Magyarország kirablói” , itt „válság van” s egyéb ilyen fertőző fecsegések. Hurrá nagygyűlései és a legutóbbi egészségügyi „igen” szavazatok arra biztatták a vezért, hogy e fogalmak bedobásával „jó úton jár”, a jövendő, „az új többség” győzelme immár bebiztosított.
A fölény birtokában viszont – ahogy ez már lenni szokott – elkottyintotta magát a Vas utcában. „Kerek ez” – mondaná az angol. Mókuskerekéből nem tud kilépni ez az ember. Az elszenvedett „megaláztatás” táplálta gyűlöletpolitikája demagóggá és egyben óvatlanná tették. Faji alapon zsidóztat a megfelelő személyekkel és csapatokkal, álmagyarkodik, szembeállít magyart magyarral, miegyéb. Ám ezt a politikát nem csak a fél, hanem egész Magyarország megsínyli. Még saját híveit is zavarba ejti! (pl. „Nem is akartunk győzni 2006-ban”! Vagy a nyilasokkal kapcsolatban Horthyra hivatkozás a Magyar Gárdáról: „Adok nekik két pofont és hazazavarom őket”.) A rossz taktikázásnak és téveszméknek együtt következményei vannak, lesznek. Sokakat sújtanak. Tartósan beszennyeznek. A romlott magvetésnek csak tömény méreggel telített termése lehet. Ezzel etetni saját népét: fertőző betegség tudatos terjesztése. Egyben újabb kudarc forrása.
A különböző egyházak – különböző mértékben – de meglehetősen nyíltan támogatják a Fidesz gyomorforgató aktuálpolitikáját. S ez nem válik a díszükre. Nekik is megvallásra, megbánásra lenne inkább szükségük, például a zsidózás ellenében. A megszépített „Jézus-álarc” eltávolításáról lenne jobb szólniuk, s leborulni a valódi zsidóarc-Jézus előtt! Alázatosan és bűnbánóan! Ez jobbat tenne a hívőknek, s az egyházaknak is, mint az aktuálpolitizálás, és az állami pénztámogatások fölötti kenetes vita. Tudomásul kellene venni – de nagyon mélyen! – hogy ma, Auschwitz után nem lehet úgy viselkedni, mint Auschwitz előtt. Ezzel kellene foglalatoskodni inkább, s levonni az egyházi gondolkodás és gyakorlat számára a megfelelő következtetéseket. De ez vonatkozik a Fideszre, s a „mélymagyarokra” is. Mindenkire, akit illet e valamiért mindig duzzogó, sértődött Magyarországon.
Hitem szerint hazánkban – az évek óta tartó szédítés ellenére is – a normális emberek vannak többségben. Akik mindenekelőtt dolgozni, s érzékelhetően jobban akarnak élni. S akik megmentik a magyarságot a sértődött Fidesz vezér romlott, Horthy-féle stílusától, és pöffeszkedésétől.
Négyessy Lajos, Debrecen
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!