Elkezdődött az országos parlagfű-mentesítő hét. Ideje is a mozdulásnak, mert ilyenkor még kicsi, ártalmatlan (nem virágzik), könnyű kihúzni, és utána jó bulik vannak faluszerte. Azonnal megmutatkozik, ki a legény a gáton, kinek van több, kövérebb zsákja. A rendezett környezetről, az ápolt árkokról nem is szólva.

Az allergia nem más, mint az élet hozzánk szóló felhívása. Felszólítás arra, hogy legyünk nyitottabbak. Fogadjuk el, hogy a világmindenség káoszában tökéletes rend uralkodik. Magunkban is fel kell ismernünk a tökéletességünket, hogy olyannak fogadjuk el magunkat, amilyenek vagyunk. Gyerekkorunktól kezdve állandó megfelelési kényszer alatt élünk, amely félelmeinket gerjeszti. Ráadásul bizonyos alkati adottságok és szellemi képességek megváltoztathatatlanok. (A vastag boka, a fejlődési rendellenesség, a testmagasság stb.) Persze törekedni kell rá, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból.

Mi az, amivel nem tudunk
megbékélni?
A virágporral szembeni, a leggyakoribb allergia a szexualitás öntudatlan elutasítása. Gyakran a szexualitásnak csak bizonyos részterületét érinti, de teljes elutasítása is lehet. Azért is a leggyakoribb a 16-17 évesek között, hiszen nyiladozó szexualitásukkal nehéz megbékélni. (A pollen a megtermékenyülés, a szaporodás szimbóluma.)
A parlagfű esetében az agreszszív, a semmire tekintettel nem lévő terjeszkedése vált ki el-lenérzést. Az allergiás valójában a saját agressziójával nem tud mit kezdeni, azt nem tudja elfogadni.
A macskaszőr-allergia a simulékonyság, az önátadás, a megnyílástól való vonakodást jelzi.
A kutyaszőr a szexuális érintkezés óhajának elutasítását, a megtapasztalás közvetlenségét utasítja el .
Lószőrallergia esetén a természetes ösztönök utasítódnak el, a testiséggel szembeni félelem és védekezés mutatkozik meg.
A házipor-allergia jelzi az élet bizonyos területei tisztátalannak tartását, ezért az elutasítás.
Ételallargiák: leggyakrabban a tej és  a tojás okoz túlérzékenységet. Mindkét élelmiszerben felismerhető az élet szimbóluma. Az allergiás tünet valódi kiváltóját ilyenkor az anya-gyermek kapcsolatban kell keresni: valószínűleg az illető úgy éli meg, hogy valamilyen oknál fogva a róla való gondoskodás az anyja számára nyűg és kötelesség.
Ha belegondolunk, van benne igazság. Arról minden nap meggyőződhetünk, hogy az allergiás beteg túlérzékenységén keresztül öntudatlanul zsarnokoskodik környezete felett. Rákényszeríti bizonyos, benne allergiát kiváltó körülmények, helyzetek kerülésére. Ha már tudjuk, mi irritál, kiderül, mi az (ki az?), amit nem tudunk elviselni. Ezek után felmerül a kérdés: valóban az igazi megoldás-e a nyári hónapok első számú közellenségének kikiáltott parlagfű kiirtása (az utolsó csepp pohárban) vagy a „tettest” itt is a környezetszennyezésben (a pohár tartalma) kell-e keresni? Ugye macskaszőr-allergia miatt nem kell kiirtani minden macskát, a tojásallergia miatt minden tyúkot? (Főnököt, anyóst…)
 
Mi akkor a megoldás?
Kurt Tepperwein természetgyógyász megfogalmazásában ez így hangzik: „Testünk, az élet rendkívüli hírnöke, nem csupán azt mondja el nekünk, hogy mit vétettünk az élet ellen, hanem azt is, mit kell tennünk. Szüntelenül küldi üzeneteit különféle betegségeken keresztül. Az allergia az élet hozzánk szóló felhívása, hogy legyünk nyitottabbak, mondjunk igent a teljes életre, még a látszólag tökéletlenre is. Minden úgy jó, ahogy van, mert minden tapasztalatul szolgál és hasznosítható, még a fájdalmas és kellemetlen élmények is. Fogadja el és merje vállalni rejtett agresszióit. Találjon megfelelő módot ezen indulatainak kinyilvánítására és levezetésére.”
 Az elfojtott életterület megtalálása nem is olyan egyszerű dolog.  Először is tudatosítsuk, valójában mitől is félünk. Ebben kineziológus segítségét kérhetjük, aki teszteli testünk válaszait. Addig is, ameddig szakemberhez elmerészkedünk, hogy szembenézzünk azzal, mitől is félünk valójában, maradnak az orrcseppek, a tabletták, a méregtelenítő diéták, a böjtkúrák. Segítségükkel időlegesen megszabadulhatunk a kellemetlen tünetektől.
Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!