Az élelmiszerek fogyasztói ára várhatóan egy-két százalékkal csökkenhet az erős forint nyomán, mondja az agrárközgazdász, aki óva int attól, hogy a magyar valuta „szárnyalásának” hatását egyoldalúan ítéljük meg. A magyar mezőgazdaság 50-60 milliárdot veszíthet, s tetemes bevételtől eshet el a magyar idegenforgalom. A vállalkozói érdekképviselet egyik vezetője ugyancsak erre hívja fel a figyelmet. A bankár arra figyelmeztet, hogy az árfolyamkockázatot a hitel felvevőjének kell vállalnia.

– Igazán elegyes a kép a most erős forintnak az érdekkörünkbe tartozó hazai kis- és középvállalkozókra gyakorolt hatásait illetően – fejtegeti Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. – Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek exportorientáltak, nyilvánvalóan nehezen élik meg, hogy a forint más valutákhoz képest egyre többet ér, mert így a portékájuk a vevőknek drágább, az ő versenyképességük pedig ezzel csökken. Ám árnyalja ezt a képet, hogy a hatás attól is függ, mennyi import-
alapanyagot tartalmaz az exportjuk, ha sokat, akkor a számukra olcsóbbá vált behozatal ellensúlyozhatja a magas forintár veresenyképesség-csökkentő hatását. Az importáló vállalatok – például a gépeket forgalmazók, amelyek szinte kizárólag külföldről szerzik be a termékeiket – most nagyon kedvező feltételekkel gazdálkodhatnak és üzletelhetnek. Értesüléseim szerint rekordnyereségre számíthat például sok mezőgazdasági importgép-forgalmazó. Ám egészen speciális a helyzet a vendéglátásban, a kereskedelmi szálláshelyeken, a szállodaiparban, ahol nagy nehézségeket okoz, hogy ennyire erős a forint, hiszen a külföldi vendégek pénze így kevesebbet ér. A forint erősödésével éppen azonos arányban, szinte párhuzamosan csökken a cégeik bevétele, gazdasági eredményessége. Jó az, ha a forintnak nagy a respektje, de látnunk kell azt is: ez egy nyitott és exportorientált gazdaság számára sok veszélyt is rejt magában…
– A túlontúl erős forint közvetett módon bár, de egészen biztosan lefelé nyomja a hazai élelmiszerárakat – állítja Raskó György agrárközgazdász, a mezőgazdasági tárca korábbi államtitkára (MDF). – Elsőül várható, hogy csökken a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok ára. A világpiac diktálja a búza- és a kukorica-árakat, nem pedig mi, magyarok. A mi gabonánk eddig is drága volt, ezért még a gyengébb forint mellett is csak a jó minőséget tudtuk eladni. Idén közepes minőségű, de rekordtermés várható kalászosokból és már látszik, hogy kukoricából is. A konkurencia, Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán jóval olcsóbban szállíthat majd gabonát, kukoricát. Ami pedig az erős forint miatt nem lesz exportra versenyképes, az „ittragad” majd a raktárakban, s emiatt a termelői árszint 5-8, esetleg még 10 százalékkal is tovább csökkenhet. Így pedig olcsóbbá válik az állattenyésztésben a hizlalás, s a hús-, a tej- és tejtermékárak emelkedése is megáll, ha nem csökken majd. Aminthogy a pékek sem számíthatnak és nem is hivatkozhatnak majd a liszt árának további emelkedésére; alapanyag-oldalról a kenyérár újabb emelése egyszerűen nem lesz megindokolható. Az élelmiszerek fogyasztói árának várható 1-2 százalékos csökkenése kerül tehát  a mérleg egyik serpenyőjébe.
De nézzük a másikat is! Ott azt látjuk, hogy a jegybanki fiskális politika, a pénzügyi spekuláció nyomán bekövetkezett árfolyamváltozás – ami persze a pénzügyi szférának hasznot hoz – a hazai mezőgazdaságból mintegy 50-60 milliárd forintot szív majd ki; ennyivel lesz kisebb az ágazat árbevétele, következésképp a nyeresége is erősen mérséklődik. Így azokat szoktatják le a munkáról, akik termeléssel foglalkoznak; ettől munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg! Ezt jelzi, hogy ha nem éri meg leszedni a meggyet, felszedni a dinnyét, betakarítani az almatermést. Ehhez nem kell munkaerő, így abból felesleg lesz… S van egy másik ágazat is, ahol a következmények ártalmasnak ígérkeznek: turisták milliói
választhatnak más úti célt, mint az irracionális forintárfolyam miatt a számukra nagyon megdrágult, Európa egyik legdrágább államává vált Magyarországot! Kérdés, hogy végül vajon az ország számára milyen lesz az erős forint előnyeinek és káros hatásainak a mérlege; én attól tartok, hosszú távon mindenképpen az utóbbi lesz nagyobb…
Emlékeztetnék: az uniós csatlakozás előtt a Magyarországon eladott élelmiszerek 92 százaléka hazai eredetű volt, mára ez az arány 75 százalékra csökkent – az import pedig 600 milliárd forinttal nőtt és így még tovább is fog nőni. Lehet hogy év végére a hazai élelmiszerarány már csak 71-72 százalék lesz, ami elsősorban élelmiszer-ipari feldolgozói munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Azt hiszem, nem éri meg ekkora áldozatot hozni. Ha ragaszkodunk a maastrichti – és talán nem teljesen végiggondolt – pénzügyi kritériumokhoz, akkor úgy járhatunk, mint az Európai Unió régebbi tagállamai, amelyeket ezek a kritériumok már eddig is „megvertek” a világpiacon; az unió magára erőltetett olyan feltételeket, amelyek mellett egyre kevésbé versenyképes, s amelyek mellett az új tagállamok lassabban zárkózhatnak fel. Ha rajtam múlna, én már megváltoztattam volna a mindent az infláció letörésének alárendelő monetáris politikát, fejtegette Raskó György.
Az euró árfolyama a szakértők szerint a bankközi devizapiacokon „történelmi rekordokat” ért el, áttörve a 230 forintos küszöböt. S bár valóban javult a gazdasági egyensúly, kedvező a külkereskedelmi mérleg, de mindez a forint ilyen mértékű és főként ilyen gyors erősödését nem indokolja, ám a visegrádi országok valutái ilyen irányba mozognak. Így csökkenhet a pénzromlás és az alapkamat; s bár  szintén „történelmi rekordokat” döntöget az üzemanyagok ára, ám az áremelés szükségességét valamelyest ellensúlyozta az erős árfolyam  – véli Sarkadi Nagy Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője, aki nagy kockázatokat nem lát jelenleg a deviza- és devizaalapú hitelek felvételében sem, mert várhatóan a forint erős maradhat. A veszély a családi kaszszák túlfeszítésében van inkább.
Megkülönböztethető a devizahitel és a devizaalapú hitel: az előbbinél a folyósítás és a törlesztés is ténylegesen devizában történik; a deviza alapúnál viszont a folyósítás és a törlesztés egyaránt forintban van, de devizában – általában euróban,  svájci frankban – határozzák meg a hitelösszeget és a fizetendő részleteket. Népszerűségük oka az, hogy kamatuk alacsonyabb a forinthitelek kamatánál, és így alacsonyabb a törlesztőrészlet is. Két összetevő – árfolyam és kamatláb – változásának megfelelően állapítják meg az új törlesztőrészleteket most is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzi a bankokat, hogy a deviza- és devizalapú hiteleknél eleget tesznek-e a pénzintézetek a forinterősödés nyomán annak, hogy az ügyfelek jól járjanak az árfolyammozgás nyomán, hiszen a régi hiteleket még a gyengébb forintnál vették fel. Azaz figyelik, hogy csökkentik-e a bankok a részletet. Ha viszont valaki most, mondjuk, tízezer eurót szeretne a jelenlegi 230 forint körüli árfolyamon –, ám később újra 260-ra gyengülne a forint –, akkor a futamidő alatt a törlesztőrészlet növekedni fog, hiszen a 300 ezer forintnyi különbséget a bank nem terheli magára; ez az árfolyamkockázat tehát a hitelfelvevőé.
vgp–gm

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!