Tudnunk kell, hogyan és miért történt a magyarok kitelepítése Szlovákiából alig néhány évvel a hortobágyi táborok előtt, mert ennek ismerete is szükséges ahhoz, hogy ne érzelmektől vezérelt, hanem megalapozott álláspontot képviseljünk a Benes-dekrétumokról szóló vitában.
Sólyom László erről szombaton a hajdú-bihari Ebesen beszélt, ahol felavatták a kommunista diktatúra magyarországi munkatáboraiban elhunyt ártatlan áldozatoknak emléket állító síremléket. Az államfő emlékeztetett, hogy a Rákosi-rendszerben 12 zárt, rendőrileg őrzött hortobágyi tábort hoztak létre, ahová zömében a jugoszláv, illetve az osztrák határsáv 451 helységéből szedték össze és hurcolták el az embereket. Irataikat elkobozták, törvényen kívül és állandó fegyveres őrizet alatt több mint 2500 család, megközelítőleg 8000 ember raboskodott és végzett kényszermunkát a Hortobágyon.
Az államfő hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az ‘50-es évek elejéről a kommunista uralom kezdeti szakaszának jellegéről valóságos kép alakuljon ki a köztudatban. Ki kell lépni az ország nyilvánossága elé – és be kell lépni a magyar történelembe. Meg kell ezt tenni azokért, akiket telepeseknek neveztek, elsősorban saját magunkért, de azért is, hogy bekerüljenek a nemzet emlékezetébe és teljesebb, igazabb legyen az emberekben az '50-es évekről alkotott kép – mondta beszédében Sólyom László, aki ezt követően leleplezte az emlékművet.
Az ártatlan áldozatokra emlékeztető síremlék felállítása azután történt, hogy a településen, mely egyike volt a 12 munkatábor helyszíneinek, egy férfi és egy nő, valamint egy gyermek csontvázát találták meg a közelmúltban. A Magyar Történelemtudományi Intézet munkatársai szerint valószínűleg a munkatáborban elhunyt és névtelenül eltemetett, kitelepítettek maradványai kerültek a felszínre. A valamennyi magyarországi munkatáborban elhunyt áldozatoknak emléket állító síremléken a köztársasági elnök után, az egykor kitelepítettek, illetve szervezetek helyezték el virágaikat.
MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!