Kedves Naplóm!

Ismét sikerült felidézni néhány száz „békés ellentüntető” jóvoltából azokat a két évvel ezelőtti szeptemberi estéket, amikor a tévészékház, magát felgyújtva, égett, vagy amikor magukról megfeledkezett, azonosító szám nélküli rendőrök − mint a rendőrállam letéteményesei − utcakövekkel, Molotov-koktéllal, betondarabokkal dobálták saját magukat, miközben kukákat és autókat gyújtogattak. Meg is kapták a méltó büntetésüket. A rendőrök. Úgy kell nekik. Ma már nem is nagyon mernek közbeavatkozni, ha valakit például éppen vernek, a rendőr jobbnak látja, ha továbbáll.
  Ha meg egyesek leköpnek, vagy pláne tojással dobálnak meg másokat, az nálunk 2008-ban engedélyezett. Ugyanis egy bölcs bírósági döntés alapján a tojással, azaz élelmiszerrel való dobálás a véleménynyilvánítás egyik módja. Véleményt nyilvánítani pedig szabad.
   Most, amikor az élelmiszer egyre drágább, és a csak a mi érdekeinkért küzdő ellenzék elkeseredett harcot vív a gonosz, népsanyargató, az embereket kiéheztető kormánynyal, hogy szállítsa le az élelmiszerek áfáját, akkor egy jobb, balhés tüntetésen pár ezer rántottára való tojás meg sem kottyan.
   Hála pár száz derék hazafinak, ismét sikerült kitágítani a csak nálunk létező szólásszabadság és ilyen sehol nincs demokrácia határait. Holnaptól senki nem csodálkozhat azon, ha egy magányos, símaszkos, foglalkozására nézve „szabadságharcos”, betérve egy étterembe, rendel a pincértől harminc adag magyaros bélszínt korongburgonyával, és hozzáteszi:
   − De aztán jól süssék át, mert tüntetésre lesz!
Be jó is itt élni, ahol már annyi mindent lehet büntetlenül! Hidat foglalni, gyújtogatni, kordont bontani, Molotov-koktélt dobálni, gyűlöletet fröcsögni, masírozni, a mások életét lehetetlenné tenni, és sorolhatnám.
   Aki itt él, tudja, aki nem itt él − nem hiszi. Ami igaz, az igaz. Egy dolgot egyre kevésbé lehet nálunk. Normálisan élni…

Gálvölgyi János 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!