Limonádékvíz
A Legyen Ön is milliomos! vagy Az Örökös feladványai a spanyol inkvizíciót idézik A Széf kérdéseihez képest. És mégis szinte minden döntőben (mely egyébként semmivel sem nehezebb kérdéseket vonultat fel, mint a játék többi része) azt kell kérdezzem magamtól, ezek a versenyzők meg hogy huncut manóba jutottak el idáig? Ha azt sem tudják, hogy Svájc autójele nem azért CH, mert franciául így írják, vagy hogy a bodicsek nem egy sporteszköz… No nem mintha én minden kérdésre tudnám a választ, sőt. De a hiányos műveltségnél sokkal kiakasztóbb, ha valaki rendkívül magabiztosan állít valami orbitális hülyeséget. A leghajmeresztőbb, hogy néha még így is megnyerik a fődíjat. Ám mielőtt az gondolnánk, ez volna a Weöres Sándor által megénekelt birkaiskola („ki nem szólt, csak bégetett, az kapott dicséretet”), a többmilliós nyereményt egyáltalán nem olyan könnyű elvinni, mint amilyen szórakoztatóan pihesúlyúak a kérdések, melyekre mindössze kétesélyes a válaszadás. Sok kis csapda van beépítve a játékba, amitől folyamatosan billeg az előny: el lehet bukni rossz válasszal, de a jó válasz dacára bombába trafálva is, vagy a végén egy üres széf kinyitásával. Ha túl erős az ellenfél, és nem ront, akár labdába se rúghat mellettük a másik páros, de hiába menetel valaki ügyesen a tizedik kérdésig, ha az utolsót elhibázza, a riválisok jutnak a fináléba.
Általában olyan játékosokat válogatnak be, akik kedvesek, helyesek, cserfesek, de olykor a hajam begöndörödik az okoskodásuktól (az egyik játékos azzal indokolta, hogy a wimbledoni teniszpályák szerinte nem füvesek, hogy látta a Wimbledon című filmet, amelyben emlékei szerint nem porzott a labda alatt a föld). Vagy egész adás alatt gyűröm az arcomat, ha egyik-másikuk sötétebb, mint az ezeregyéjszaka. Jó, a héten szerepelt Jakupcsek Gabriella és Máté Gábor két délceg és okos nagyfia is, nekik meg nem volt szerencséjük, pedig nagyon szorítottam értük. A két egymással összecsapó játékospáros tagjai valamiféleképp rokonok – ezért családi kvízműsor –, előfordul anya-lánya, testvérpár és házaspár, de nagybácsi és unokahúg is. A csavaros játékszabályokon túl dramaturgiai lehetőségeket is rejt a rokonok civakodása, egyet nem értése (mivel kénytelenek egymást is meggyőzni saját igazukról), közös örömkitörései és szomorkodása is. A műsorvezető is rendszeresen évődik a játékosokkal, miközben feltálalja a kérdéseket. Sebestyén Balázsnak megvan ehhez a humora, még ha néha kissé perverz is (az ilyen beszólásaiból kisebb gyűjtemény van már fent a YouTube-on), és a karizmája. Már a Pókerarcban is bizonyította, hogy van érzéke a játék műfajhoz. Javarészt neki – és a műsorsávban a nézhető alternatíva hiányának – köszönhető, hogy ez a külföldön több helyütt megbukott formátum nálunk ennyire sikeres. És nem csak a nézők körében: A Széfet az idei Kamera Hungária tévés mustrán a legjobb licenc szórakoztató produkciónak választották.
A műsor könnyedsége és üdítő limonádé jellege miatt elsősorban nyáron fogyasztható jól, de az én szívem akkor is az agyalósabb, vagy legalább is kevésbé burleszkszerű kvízműsorokhoz húz, melyekben nincs pardon és megannyi újabb lehetőség a hozzám hasonló bénázóknak.
Bálint Orsolya
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!