Az egészségért  szájtátva is

Drámaian magas Magyarországon e ráktípus által okozott halálozás. 2005-ben 3895 új bejelentett ajak- és szájüregi rák volt, ebből 3011 férfi. A fenti diagnózissal 1567-en haltak meg, akik közül 1298 férfi volt. Még súlyosabb a helyzet, ha meggondoljuk, hogy az esetek zömében olyan daganatokról van szó, amelyek még a rosszindulatú betegség kifejlődését megelőző állapotban is könnyen felismerhetők. Jó részüket maga a beteg is időben észreveheti! A korán felfedezett, kezelésbe vett ajak- és szájüregi rák 80 százalékában meggyógyítható, mégis a páciensek jelentős része már előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz. Ez az egyik legmegdöbbentőbb daganatos halálok.
2008. június 19-ig 46 ezer szűrésről érkezett adat interneten keresztül a 204 adatszolgáltató alapellátásban dolgozó orvostól. Mindez első eredménye annak a modellprogramnak, amit  az Országos Egészségfejlesztési Intézet indított az ajak- és szájüregi daganatok szűrésére. A kontrolt követően 188 embert utaltak alaposabb kivizsgálásra 37 ajak-, 36 pofa-, 25 nyelv-, 27 szájfenék-, 28 szájpad-, 35 nyakrák gyanújával. Jóindulatú elváltozást 1116 embernél találtak, fehér folttal 1082, ami az lehet rákmegelőző állapot is –, piros folttal 696 akadt fenn a „szűrőn”. Az alapellátásban a felismerés után a betegeket szakellátó helyekre utalják, állapotuk alakulását nyomon követik.
Az orvosok többet vállaltak, mint amennyit teljesíteni tudnak, így a tervezett heti 26 helyett, nem egészen 20 vizsgálatot végeztek el. A legtöbbet az észak-alföldi doktorok dolgoztak, s noha heti több mint 50 vizsgálatot terveztek, de „csak” 37,1-et  – így is messze az átlag felett –  teljesítettek. A közép-magyarországi doktorok bár a heti 17,4-es vállalásukkal nem voltak túl merészek, azért ettől csak kicsit maradtak el.
Az alkalomszerű kísérleti programról van szó.  Az alkalomszerű azt jelenti, hogy olyan szűrővizsgálat, amikor az orvos-beteg találkozást a páciens kezdeményezi valamilyen panasz miatt, de az ellenőrzés nemcsak a panaszok okát nézi, hanem ezt az alkalmat kihasználva más vizsgálatok is történnek. Az eddig egyedülálló kezdeményezésbe 220 doktort – háziorvost, fogorvost, illetve foglalkozás egészségügyi orvost – vontak be a szervezők.
Az OEFI a kezdeményezéssel kívánja elterjeszteni a szájüregi rákok rizikócsoportjába tartozó, elsősorban 40 év feletti férfiak és nők rendszeres, évenkénti szájüregi szűrővizsgálatát, különös tekintettel a dohányzó és rendszeresen alkoholt fogyasztó férfiakra. Ehhez hozzáférhető regisztrációt és adatnyilvántartást indít, hogy folyamatosan monitorozhassák a rendszert és a kiszűrt betegeket nyomon követhessék.
Az ajak- és szájüregi daganatok korai felismerési módszertanának e-tanulása és a szűrési protokoll alkalmazása valamint a szűrési adatok on-line közlése a meghívásos pályázat résztvevőinél a számítógéppark fejlesztését is segítette. Az interaktív számítógépes kapcsolat az alapellátó orvos és az ÁNTSZ szűrési koordinátorai között új lehetőséget ad a prevenció módszertanának fejlesztésére.
A kezdeményezés más szempontból is figyelemfelkeltő: nálunk rosszabb száj higiénével csak az ukránok, a lengyelek és a lettek „dicsekedhetnek”.
A magyar lakosság 7-8 százaléka – önbevallása szerint – soha, vagy csak alkalmanként mos fogat. Az emberek ötöde naponta csak egyszer, a fele pedig kétszer vesz a kezébe fogkefét, többségük fogorvoshoz pedig csak akkor jár, ha már otthon csillapíthatatlan fájdalmak gyötrik. Az  egyszerű háziorvosi vizitnél sem igen jut eszébe senkinek, hogy kinyissa a száját és kérje orvosát, nézze meg, miért a kín.Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!