Az iráni atomprogram ügyével foglalkozó hat ország továbbra is várja, hogy Teherán válaszoljon ajánlatukra – közölte Javier Solana, az Európai Unió vezető diplomatája szombaton Genfben azután, hogy tanácskozott Szajjed Dzsalili iráni nukleáris főtárgyalóval. „Eddig nem kaptunk világost választ” – mondta, remélve, hogy a felelet mihamarabb megérkezik.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta újságíróknak Dzsalilivel való találkozója után: megegyeztek, hogy két héten belül – telefonon vagy személyes találkozón – ismét tárgyalnak a hatok javaslatáról. A hat állam – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország – átfogó politikai és gazdasági együttműködést ajánlott fel 2006 júniusában az iszlám köztársaságnak arra az esetre, ha hajlandó beszüntetni urándúsító tevékenységét. Solana a múlt hónapban mutatta be Teheránnak az ajánlat új, átdolgozott változatát. Az benne az új elem, hogy beiktatnának az egyezkedés folyamatába egy „tárgyalásokat megelőző szakaszt”, amelyben Irán vállalná, hogy a jelenlegi szinten tartja (nem bővíti) urándúsító tevékenységét, a hatok pedig lemondanának erre az időszakra arról, hogy szorgalmazzák az Irán elleni szankciók szigorítását.
 „Az új tárgyalási folyamat pozitív, az eljárás megfelelő; jó fejleményeket ígér. Reméljük, jó eredmények születnek, ha a folyamat így folytatódik” – fogalmazott Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter pénteken a török fővárosban, miután megbeszélést folytatott török hivatali partnerével. Üdvözölte, hogy a Genfben kezdődő egyeztetéseken részt vesz William Burns amerikai külügyi államtitkár is. Washington előző nap közölte, hogy – először az iráni atomprogramról folyó tárgyalások során – egy magas rangú amerikai diplomata is részt vesz az egyeztetéseken, annak jeléül, hogy az Egyesült Államok a válság diplomáciai megoldásának a híve. Az iráni diplomácia irányítója lehetségesnek mondta, hogy Teherán és Washington tárgyaljon és idővel megállapodjon egymással arról, hogy amerikai érdek-képviseleti iroda nyíljon Iránban, illetve, hogy közvetlen légi járatokat indítsanak a közép-keleti ország és az Egyesült Államok között.
A The Guardian című londoni napilap csütörtöki számában meg nem nevezett washingtoni forrásokra azt írta, hogy az Egyesült Államok augusztusban jelenti be terveit, amelynek értelmében érdek-képviseleti irodát nyitnának, és harminc év óta először amerikai diplomatákat küldenének az iráni fővárosba. Irán több éven át fenntartott egy érdekképviseleti irodát Washingtonban. Az Egyesült Államoknak azonban semmilyen diplomáciai képviselete nincs Teheránban az amerikai nagykövetségen – az iszlám forradalom 1979-es győzelmét követő évben – lejátszódott túszdráma óta. Az amerikai diplomáciai képviseletet megszálló „diákok” 52 amerikait ejtettek túszul és tartottak fogva 444 napon keresztül.
A szombati iráni sajtó „tabutörő” lépésnek nevezte Burns jelenlétét Genfben. Az Etemad című reformpárti lap úgy értékelte, hogy Washington ezzel elismerte: Teherán nem enged urándúsító programjából. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ez a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel a két ország között 30 év óta. A konzervatív Dzsomhuri Eszlámi viszont úgy vélekedett, hogy az amerikai politikában beállt változás Washington „szuperhatalmi gyengülésének” a jele. Az ugyancsak konzervatív Kajhan az Egyesült Államok „külpolitikai szükségleteivel” magyarázta a külügyminiszter-helyettes genfi küldetését.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!