Háborús övezetekbe és európai fővárosokba vezető körútjának első állomására, Afganisztánba érkezett szombaton Barack Obama valószínű amerikai demokrata párti elnökjelölt. Ugyanakkor Gordon Brown brit kormányfő Bagdadba látogatott.

Biztonsági megfontolásokból csak kevés részletet közölnek Obama hivatalosan úti programjáról. A CNN amerikai hírtelevízió szerint már csütörtökön útnak indult, és rövid időre megállt Kuvaitban, hogy találkozzék ott szolgáló amerikai katonákkal. Szombaton reggel érkezett Afganisztánba, a Kabultól északra fekvő bagrami légitámaszpontra, amely a legnagyobb amerikai katonai támaszpont a Hindukus hegyláncai között. Az al-Dzsazíra arab nyelvű katari hírtelevízió értesülése szerint már tovább is utazott a támaszpontról, hogy felkeressen amerikai katonákat az ország nyugtalan keleti részén, ahol a radikális iszlamista tálibok megöltek a múlt szombaton kilenc amerikai katonát. Hamid Karzai afgán elnökkel a tervek szerint vasárnap találkozik.
Obama jelezte a minap, hogy ha megválasztják novemberben az Egyesült Államok elnökévé, további erősítést küld az Afganisztánban harcoló amerikai csapatoknak. Tízezer további amerikai katona – két dandár – Afganisztánba küldését helyezte kilátásba a The New York Times számára írt cikkében, amelyet a hét elején közölt az amerikai lap.
A valószínű demokrata párti elnökjelölt a közeli napokban ellátogat Izraelbe és Jordániába, majd Berlin, London és Párizs következik tervezett programja szerint. Vannak olyan találgatások, hogy útba ejti Irakot is. Obama – aki politikai ellenfelei szerint nemzetközi kérdésekben túlságosan tapasztalatlan ahhoz, hogy az Egyesült Államok elnöke lehessen a most felkeresendő országok vezetői előtt fejti ki először részletesen külpolitikai elképzeléseit.
A németek 72 százaléka a demokrata párti Barack Obamára szavazna, ha részt vehetne az amerikai elnökválasztáson – jelentette Berlinből az MTI. A német többség véleménye egy szombaton nyilvánosságra hozott felmérésből tűnt ki, amely néhány nappal a valószínű demokrata párti elnökjelölt berlini látogatása előtt látott napvilágot. Ez az álláspont megerősíti azt a nézetet, amely szerint Németországban – több más európai országhoz hasonlóan – valóságos „Obama-mánia” tört ki. A felmérés rávilágított arra is, hogy nem tett jó az amúgy rendkívül népszerű Angela Merkel kancellárnak az amerikai politikus tervezett berlini beszédének helyszínével kapcsolatos hercehurca. A megkérdezettek többsége ugyanis egyáltalán nem ellenezte, hogy Obama a Brandenburgi kapunál tartson beszédet, amit viszont a kancellár elutasított, mégpedig arra hivatkozva, hogy az ország és a főváros legfőbb jelképének számító kapunál nem ildomos választási kampánybeszédet tartani. Szombati értesülések szerint már javában folynak az előkészületek a csütörtöki vizitre. A Siegessäule melletti pódiumot – ahol Obama minden bizonnyal beszélni fog – mindenesetre úgy építik fel, hogy az elnökjelölt mellett a közeli Brandenburgi kapu is a kamerák kereszttüzében lehessen.
Nagy-Britannia nem állít fel „mesterséges menetrendet” Irakba vezényelt haderőinek kivonására – jelentette ki bagdadi sajtókonferenciáján Gordon Brown brit kormányfő. Brown szombaton érkezett az iraki fővárosba, néhány nappal azután, hogy London az Irakban állomásozó brit haderők nagyobb arányú jövő évi csökkentését jelentette be.
A miniszerelnök ugyanakkor megerősítette: Nagy-Britanniának eltökélt szándéka folytatni a közép-keleti országban állomásozó egységeinek csökkentését. Nagy-Britannia jelenleg mintegy 4000 fős kontingenst tart fenn Irakban az ország déli részén fekvő Bászra közelében. Folyamatos kivonásukat biztonsági okokból felfüggesztették, de a brit parancsnokság nemrégiben közölte, hogy a cél az egységek 2500 fősre való csökkentése 2009-ig.
London, amely 46 ezer katonát mozgósított az amerikai vezetésű 2003-as invázióhoz, a mai napig Washington legfőbb szövetségese Irakban. 2003 óta 176 brit katona vesztette életét az országban, az idén ketten haltak meg. 2007-ben a brit parancsnokság átadta az iraki kormánynak a 2003-ban megszállt négy déli tartomány ellenőrzését.
Hat szunnita miniszter csatlakozik az iraki kormányhoz, miután a parlament szombaton elfogadta Núri al-Máliki miniszterelnök javaslatát, amelytől az elhúzódó belpolitikai válság megoldását reméli. A szunnita pártok tömbje immár egy éve bojkottálja a síita vezetésű – és kurdok által támogatott – iraki kormányt, így valóságos áttörésnek számít a szombaton elért megállapodás. A parlamenti képviselők összesen tíz jelölt személyét fogadták el a kormány megüresedett posztjaira, ezek közül hatan a Nemzeti Egyetértés Frontjának tagjai, négyen függetlenként jelölt síiták.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!