Hal a rókán
Hol a viszolygástól, hol a nevetéstől rázkódik a gyomrom, miközben a Hal a tortán ismétléseit nézem. Igazi Rocky Horror Főzőshow, azt hittem, ilyen rosszul csak a mesékben lehet ételt kotyvasztani. Ganxsta Zolee a kutyakajás lábosban és félig a mosogatóból főzött, a lepotyogott falatokat a lábosba visszatette, miközben azzal jópofáskodott, hogy kell a baci a szervezetünknek. Gyanús nekem, hogy nem először csinált sushit, mert a műve ránézésre japán szakácskönyv illusztrációnak is megfelelt volna. Egyébként meg már összefutottam vele korábban a Vásárcsarnok alagsorában, ahol épp mindketten sushihozzávalókat vettünk. Bár én gyáva lennék vendégeknek feladni a nyers halas specialitást, ő elég tökös volt hozzá, és meglepően nagy sikert aratott, vendégei – Cooky kivételével – imádták a csemegét. Főleg, mert nem látták, hogyan készült.
Vacsora közben Karafiáth Orsolya ünnepelt költőnő megkérdezte, Japánnak van-e tengere. Előtte pálinkával akarta leönteni Tallós Rita égő gyertyatartóját, később pedig hashajtó tamarinlekvárba pácolta a tofut – pedig azt hittem, senki nem lehet kevésbé házias Erdőhegyi Brigittánál, aki még a tepsit se tudja megkülönböztetni a fazéktól. Isteni csoda, hogy nem halt még éhen (lám, az éttermek az evolúció kerékkötői). De a költőnő rajta is túltett, mikor lapos tányérban próbálta robotgéppel felverni a tojásfehérjét, olaj nélküli tepsibe tette sülni a rántott cukkinit, és végig egy párducmintás vadászkalapban főzött. Viszont aranyosan önkritikus volt: „egész napom ráment, szívem-lelkem beleadtam, és mi lett a végeredmény: voltaképpen egy ehetetlen szeméthalmaz, ami végül mégis eltűnt emberekben.”
A forgatókönyv szinte hajszálra megegyezik az RTL Klub Vacsoracsatájáéval, csakhogy ebben TV2 közeli és további, többnyire szimpatikus és közismert személyiségek főznek egymásnak, és a fődíj mindössze egy irdatlan kínzóeszközre emlékeztető kupa, de nem is kell ennél több. Az általam korábban már dicsért Vacsoracsatában is zseniális a narráció, de ha az a rekeszizmok Norbi-tornája, akkor a Hal a tortán legalább egy Fekete Laci-féle edzést jelent. Trunkó Bence vezető szövegíró és társai mesterien tűzdelik nyársra a fricskákat, melyek Kossuth Gábor remek alámondásában pirulnak készre. Bár nem zavaró, igazából nem világos, mi a szerepe a Cool Tv-n futó Gerilla Grill című extrém főzőműsor egyik szakácsának, ChefonBoardnak, aki olyan megjegyzéseket tesz, mint hogy „egyszer majd megmutatom, hogyan kell jó ráklevest főzni”. Mégis mikor, kinek és hol? Az Operaház művészbejárójában, vagy a Józsefvárosi piacon?
Az egykori ezüstlány, Dukai Regina emberileg és főzőtudományát tekintve is kellemes meglepetés volt, Tallós „Jóban Rosszban” Ritáról pedig kiderült, nem csak vacsoraasztalnál úrinő, a konyhában sem adja alább. A rádiós műsorvezető Cooky világraszóló finnyássága folyamatosan feladott labda volt, amit újra és újra le lehetett csapkodni: „versenyzőink lassan sportot csinálnak abból, hogy ki hány olyan ételt tud felszolgálni, amit Cooky nem eszik meg”. Vagy a Ganxsta-féle sushivacsora végén: „Cookynak lassan mennie kell, a kedvenc éttermében most töltöttek meg paprikás csirkével egy csülköt, hogy valamivel el tudja űzni az éhségét.” És mikor a költőnő felszolgálta hashajtós raguját: „Cooky fejében most két francia találmány ötlött fel: vagy egy jó croissant-t szeretne, vagy egy jó guillotine-t”.
„Hogy közben kiderült Cookyról, hogy ő a sajttól rosszul van, és hidegrázást kap, és kikéri magának, én úgy gondolom, hogy vagyok annyira karakán, hogy nem változtatom meg az eredeti tervemet” – mondta Tallós Rita. Nem értette meg, hogy nem az a jó vendéglátó, aki megmutatja, mit tud főzni, hanem az, aki olyat tálal fel, amit a többiek szívesen meg is esznek. Ganxsta és Karafiáth is ugyanígy gondolkodott, csakhogy Döglégynek szerencséje volt a sushi-imádó vendégekkel, az egzaltált költőnő főztje meg ugye nem a vegaságán vérzett el. Számomra Bangó Margit volt a tökéletes házigazda, mert nem csak fantasztikus vacsorát készített, mellyel két Fekete Lacit is jól tudott volna lakatni, de a vendégei fényes kedvéért legalább ennyit tett – és nem csak egyszerűen leitatta őket, mint tették azt a főzőpárbajok történelmében oly sokan.
A sztárszakács is csak ember, tudtuk meg újfent, de hálás vagyok a műsornak azért is, mert már nem érzem magam annyira csapnivaló háziasszonynak.
Bálint Orsolya
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!