Tetőzött a Tisza és a Hernád

A Tisza áradása miatt szombaton kitelepítették az üdülőövezetekben tartózkodókat Tivadar, Jánd és Gergelyiugornya területéről, s az oda bevezető utakat is lezárták – tájékoztatta az MTI-t a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Gergelyiugornya polgármestere azt mondta: reményeik szerint szerdára visszahúzódik az árhullám.
Az utóbbi napok nagy esőzései következtében kialakult árhullám miatt másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Tisza országhatár és Vásárosnamény közötti szakaszán – tájékoztatta az MTI-t Gallyas István. A Felső-Tisza mellékfolyói közül a Túr vízállása elsőfokú készültség mellett már tetőzött, a Szamoson az árhullám nagysága nem éri el a készültségi szintet, amíg a Krasznán ugyancsak elsőfokú készültséget tartanak.
Továbbra is árad a Hernád, bár a folyó a magyar–szlovák határ térségében, Hidasnémetinél szombat hajnalban több mint hat órán át tetőzött 415 centiméteres magassággal, s ezt követően lassan megindult az apadás. Zsákok ezreit töltik meg homokkal a Hernád menti településeken élők, készültek az utóbbi évtizedek harmadik legnagyobb áradatára, s az árhullámot a folyó alsó szakaszára szombat estére, vasárnap hajnalra várták. A Hernád magas vízállása miatt több útszakaszt kellett lezárni a forgalom elől, s további útlezárásokra lehet számítani.
Az észak-dunántúli vízügyi igazgatóság illetékességi területéhez tartozó Duna-szakaszon megindult az apadás. A vízügyesek 340, illetve 300 centimétert várnak ezeken a szakaszokon. Az Észak-Dunántúlon a Lajta folyón másodfokúra emelik az árvízvédelmi készültséget 18 órától – közölte az MTI-vel Baross Károly, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Mint mondta, a Lajta felső vízgyűjtőjén már lassú apadás tapasztalható.
Hírügynökségi beszámolók szerint a közép-kelet-európai régió több országában okoznak gondot az áradások.

Szlovákiában, Kassa megyében tegnap visszavonták a harmadfokú készültséget, ott már apad a Hernád. Az Iglói járásban, Merényben 31 embert kellett kilakoltatni, de a keletebbre fekvő Tőketerebesi járásban már fel tudták mérni a kárt: az utak és a hidak helyreállítása több mint 100 millió koronába fog kerülni.
Több mint 15 ezer lakóház és közel 17 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá szombatra Nyugat-Ukrajnában, az árvízi helyzet Ivano-Frankivszk megyében a legsúlyosabb, ott több mint ötezer embert kellett kitelepíteni otthonából. Az Ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának jelentése szerint a megyében 230 település 11,3 ezer lakóháza és 13,3 ezer hektár mezőgazdasági terület van víz alatt. Lemberg (Lviv) megyében több mint háromezer lakóépület és közel ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá, míg Csernyivci megyében 914 lakóházat és félezer hektár mezőgazdasági területet öntött el az ár. Kárpátalján 163 lakóház és kétezer hektár mezőgazdasági terület, Ternopil megyében pedig 78 ház van víz alatt.
Egész Kárpátalján rendeződik az elmúlt napokban kezdődött áradásokkal kapcsolatos helyzet, szombaton csak a Borzsa folyó alsó szakaszának vízszintje volt veszélyesen magas – közölte a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal sajtószolgálata. A jelentés szerint a kárpátaljai folyók közül nagyobb árhullám csak a Borzsa Nagykomját (Veliki Komjati) és tiszai torkolata közötti szakaszán alakult ki, ott a víz szintje eléri az öt métert. A nagyon magas vízszint legalább egy napig megmarad - áll a közleményben. A Tiszán levonuló árhullám elhagyta Huszt térségét, Tiszaújlaknál magas a vízállás, de már elkezdődött az apadás – olvasható a jelentésben, amely szerint azonban Csapnál magas vízszintre kell számítani. Az árhullám – így a közlemény – nem fogja veszélyeztetni a várost és a környező településeket, mert ezen a szakaszon tavaly jelentős mértékben megnövelték a gátak magasságát. Az elmúlt napok áradásaira utalva a jelentés emlékeztet arra, hogy a kormány az idei évben az árvízvédelmi programra előirányzott 204 millió hrivnya (kb. hatmilliárd 12 millió Ft) összegnek mindössze a 40 százalékát, azaz 80 millió hrivnyát utalt ki Kárpátaljának.
További települések, nagy kiterjedésű termőföldek, házak kerültek víz alá, számos helyen evakuálni kell a lakosságot a szűnni nem akaró esőzések és áradások miatt Románia északkeleti részén. Az özönvíz által leginkább sújtott Suceava megyében több mint 80 települést árasztott el a víz, így magát a megyeszékhelyet is. Szombat esti  hírek szerint mintegy kétezer háztáji gazdaságot borított el az ár, háromszáz embert kellett kiköltöhztetni otthonából. Az „égi csatornából” ömlő, majd a folyókból és patakokból kiáradó víztömeg négyezer hektár termőföldet és legelőt öntött el, mintegy háromezer kút vize vált ihatatlanná, több mint háromszáz kilométer megyei és helyi közút rongálódott meg. Több száz híd károsodott a hömpölygő víz miatt, 132 helységben több mint ötszáz transzformátor-állomást érintett az ár. Az elöntött helységekben ásványvizet osztottak a lakosoknak. A vízügyi hatóságok egy nappal meghosszabbították a legmagasabb fokozatú, piros jelzésű árvízriadót a Szeret (Siret), a Prut és a Suceava folyó árterületén, narancssárga jelzés van érvényben a Visó és az Iza mentén.
A moldovai hatóságok megkezdték a lakosság kitelepítését Vadul-luj-Vodéből és több más Dnyeszter menti településről.Az özönvízszerű esők miatt megnőtt az árvízveszély a Pruton és a Dnyeszteren. Az előrejelzések szerint hétfőn mintegy egyméteres vízszintemelkedés várható a két folyón. A meteorológusok és a mentési munkálatok irányítói egyeztetnek a romániai és ukrajnai, valamint a (szakadár) Dnyeszter menti területen dolgozó kollégáikkal.
MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!