Kivették a Nabucco-kártyát Orbán kezéből

A rosszul őrzött titkok egyike az, hogy ennek az augusztus végére tervezett látogatásnak – az előzményekre visszatekintve – nem nagyon kedvezett a csillagok állása. A Fidesz vezére már 2006-ban, a számára igen sikeres önkormányzati választások után szeretett volna Bush elnökhöz látogatni, ám a Kossuth-téren, ahol az ellenzék erős emberei együtt léptek fel a szélsőségesekkel ez a remény elhalt. A mostani látogatás előkészítésében komoly szerep jutott April Foley USA nagykövetnek, aki nagy gondot fordít a politika szereplőivel való személyes kapcsolatok ápolására. Az előkészítés során – úgy hallani – a Fidesz részéről elhangzott: hasznos lenne egy érdemi találkozó a jelenlegi elnökkel. Nem tudni, hogy ez összejön-e, egyelőre egy „Bush-találkozó” biztos, a volt elnökkel, George H. W. Bush-sal. Washington az útitervben nem szerepel, és Orbán számára a republikánusok Minneapolis St Paul-i konvenciója  adhat alkalmat egy „fototalálkozóra” Bush elnökkel kettesben, vagy „többesben”. Tervezik Orbán találkozóját más közéleti emberekkel is.
Mindenesetre most minden háttéranyagot újragondolhatnak, vagy átírhatnak  a pártvezető számára. Az elmúlt hónapokban, egészen mostanáig  ugyanis, mint Fidesz-közeli körökben mondják, ők minden nemzetközi találkozón abból indultak ki, hogy megértéssel, egyetértéssel fogadják felvetésüket: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök túl nagy jelentőséget tulajdonít a legnagyobb energiaszállító Oroszország megnyerésének és ezzel megtorpedózza a Nabucco-vezetéket. A Fidesz-stáb tagjai elkövették a gyakori súlyos hibák egyikét:saját propagandaszólamaiknak dőltek be, azokat állandó érvényű kész ténynek vették és erről meggyőzték pártvezetőjüket is.

Orbán és a stáb azt is elhitették egymással, hogy a közép-ázsiai Gyurcsány-út magánkezdeményezés, „partizánakció”, sőt „kortes út az azeriekhez”. Valójában természetesen olyan vizitre került sor, amelyet helyeseltek a Nabucco koalíció részvevői. Ezt egyértelművé tette Matthew Bryza, a State Department helyettes államtitkára, aki néhány napja adott interjújában rámutatott, hogy a magyar álláspont lényege már több hónappal a közép-ázsiai Gyurcsány-út  előtt világossá vált: „A magyar  kormány által tavaly ősszel szervezett NATO-konferencia nagy siker volt, utána még a szkeptikusok is azt írták, hogy újra él a gázvezeték. Gyurcsány miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország a gázvezeték mögött áll.” És a most befejeződött  Gyurcsány-útról: „Voltak, akik azon spekuláltak, hogy komolyak-e a szándékai, vagy csak ködösít, de mi azt gondoljuk, hogy kezdeményezései valósak. Magyarország érdekelt a projektben, komoly tárgyalásaink voltak és saját útjával, illetve a miniszterelnöki látogatással teljesítette, amit ígért…Baku és Asgabat túl messzire van ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök odamenjen, ha nem gondolja komolyan a projektet.   Mi ennél és az erőfeszítések koordinálásánál nem kérhetünk többet.”
Nem csoda, hogy az előkészítők mára tudják: nem lesznek képesek az amerikaiakat meggyőzni az olyan aranyköpések valóságtartalmáról, mint Németh Zsolté, aki ezt bírta mondani: „Gyurcsány Ferenc Oroszország-politikáját annyira meghatározza az opportunista elvtelenség, hogy az már veszélyezteti a közös európai fellépést.” Hisz a történet arról szól, hogy a budapesti ellenzék által sugallt ellenségkép Gyurcsányról és kormányáról mostanra a Nyugat számára elfogadhatatlaná vált, ellehetetlenült s így a Nabucco-kártyát is kivették Orbán kezéből.
Valójában Orbán amerikai útja kapcsán nem keveset újra át kell gondolni, vagy át kell írni  a Fidesz agytrösztjének, és fel kell készülniük  további aggódó brüsszeli kérdések megválaszolására is. Tudják, hogy amerikai részről is, csakúgy mint az EU-ban, regisztrálták a szélsőséges erők korábbinál durvább és látványosabb fellépését, illetve ennek visszhagját térségünkben. Ma már mind kevesebben hiszik el azt a magyarázatot a Polgárok Házából, hogy épp a Fidesz előretörése és „ennek kiteljesedése” szolgálhat biztosítékul a jobbszél karámban tartására. Hiszen a Magyar Gárdát – a szélsőjobb Jobbik katonásan szervezett, volt hivatásos katona vezette ütőerejét – mind gyakrabban hívják olyan községekbe, ahol a polgármester a Fidesznek köszönheti székét: mindenki tudja, hogy ez játék a tűzzel. A „helyi politikában”, az önkormányzatokban  az összhang dominál a jobboldal és a szélsőjobb között.  Mint  legutóbb  a XII. kerületben, ahol a Svábhegy aljában a zsidózó-fenyegető turulosok tüntetésére együtt hívott a Fidesz  koalíciós társa a KDNP kerületi szervezete és  a  Jobikk.

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!