Barack Obama, az amerikai demokraták valószínű elnökjelöltje egyhetes külföldi körútjának utolsó állomásaként érkezett a brit fővárosba, ahol szombaton Tony Blair volt brit kormányfővel, a nemzetközi közösség jelenlegi közel-keleti megbízottjával reggelizett, majd a Downing Street-i rezidencián fogadta őt Gordon Brown jelenlegi miniszterelnök.

A szenátor londoni fogadtatása jóval szerényebb volt a berlininél – ott Obama 200 ezer ember előtt mondott beszédet –, sőt a franciaországinál is. Brown a kétórás szombati négyszemközti megbeszélés előtt a királyi lovas testőrség londoni laktanyájának parkjában, a Horse Guards Parade-en tett néhány perces körsétát vendégével a fotósok kedvéért, a tárgyalás után azonban nem állt ki vele protokolláris búcsúkézfogásra a Downing Steet 10. híres bejárata – a világ legtöbbször lefényképezett ajtaja – elé, ahogy az egyébként magas rangú vendégek látogatása esetén szokásos. Londoni hírmagyarázók szerint a brit kormány éppen a Washingtonhoz fűződő, minden más szövetséges országénál szorosabb „különleges viszonyt” szem előtt tartva ügyel arra, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban még látszat szintjén se kedvezzen egyik jelöltnek sem.
Obama a brit kormányfővel tartott megbeszélése után, a Downing Streeten felsorakozott újságírók kérdéseire válaszolva igyekezett védelmébe venni Amerikában többek által bírált külföldi körútját. A szenátor kijelentette: nem lepné meg, ha az út után otthoni támogatottsága „kissé visszaesne”, mivel az amerikaiakat most elsősorban a benzinárak és (a jelzálogadósi válság következtében gyarapodó) lakóingatlan-visszabirtoklások aggasztják.
Hozzátette ugyanakkor: a hazai problémák közül sokat hatékonyabban lehet megoldani, ha az Egyesült Államoknak „erős partnerei vannak külföldön”. Obama szerint ha nem sikerül „kezelni” Irakot és Afganisztánt, az nemcsak rosszabb biztonsági helyzetet jelent, de hatalmas forráselvonást is. – Most 10, 12, 15 milliárd dollárt költünk havonta e két háborúra, és ezt a 10, 12, 15 milliárd dollárt nem tudjuk otthon, a saját gazdaságunk újjáépítésére elkölteni – mondta londoni sajtótájékoztatóján az amerikai szenátor.
A bebörtönzött tibeti aktivisták szabadon engedésére szólította fel Kínát John McCain, az amerikai Republikánus Párt várható elnökjelöltje a dalai lámával tartott találkozóját követően. McCain, aki Colorado szövetségi államban helyi idő szerint pénteken találkozott a száműzetésben élő tibeti vallási vezetőjével, felhívta a kínai hatóságokat: kezdjenek tárgyalásokat a dalai láma képviselőivel a tibetiek sérelmeinek orvoslása érdekében, tisztázzák a márciusi tibeti zavargások után „eltűnt” személyek sorsát, és kötelezzék el magukat a himalájai terület valódi autonómiája mellett.
A dalai láma olyan emberként méltatta az arizonai szenátort, mint aki őszintén szívén viseli az emberi jogok érvényesülését, a demokrácia működését és a környezetvédelem ügyét Kínával kapcsolatban. McCain úgy tartja, hogy a külpolitikai témák ismerete az egyik legfontosabb erőssége lehet az őszi amerikai elnökválasztást megelőző kampányában.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!