A Magyar Honvédség két tűzszerészének tragikus afganisztáni halála is azt bizonyítja, hogy katonának lenni veszélyes hivatás.

 Különösen kockázatos azok számára, akik nemzetközi missziókban teljesítenek szolgálatot. A Kovács Gyula és Nemes Krisztián halálát követő sajtóreakciókból, sőt egyes politikusok megnyilatkozásaiból is úgy tűnik, hogy a katonai hivatás tényleges veszélyeivel koránt sincs annyira tisztában a magyar társadalom, mint amennyire az szükséges lenne egy olyan országban, amely NATO-, EU- és ENSZ-tagként is arra kötelezte el magát, hogy nemzetközi szerepet vesz magára a biztonság megteremtésében. 
A külföldi missziókban egyre nagyobb feladatokat vállaló magyar fegyveresek biztonsága alapvetően három tényezőtől függ: attól, hogy milyen missziós helyszínen teljesítenek szolgálatot, hogy milyen jellegű feladatot vállalnak, illetve, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésükre a saját védelmük biztosítására.
A Magyar Honvédség jelenleg 18 békeműveletben vesz részt. Ezek közül most vitathatatlanul az afganisztáni, illetve az iraki a legveszélyesebb. E két küldetésük során ugyanis olyan országokban teljesítik szolgálatukat a magyar katonák, amelyek területén – ha különböző intenzitással és eltérő kiterjedtséggel is –, de gyakorlatilag polgárháború zajlik. Méghozzá olyan polgárháború, amelyben a szembenálló felek közül olykor több oldalon is lényegében megszállóként tekintenek a nemzetközi közösség stabilizáló erőire. Jól jelzi ezt, hogy e sorok írásakor Afganisztánban 896 (ebből két magyar), Irakban pedig 4 439 (köztük egy magyar) áldozatot tart számon a koalíciós erők halálos áldozatait számláló iCasualities.org weblap. Ráadásul jelenleg az afganisztáni a második legnagyobb létszámú magyar misszió, ahol 230 katonánk szolgál most is.
Legalább ennyire fontos az, hogy a magyar katonák mit csinálnak az egyes missziókban: harcbiztosítási – például tűzszerészi, aknamentesítő, vegyvédelmi, őrzési és hasonló – illetve harckiszolgálási – egészségügyi, szállítási, logisztikai és egyéb háttérjellegű – vagy netán kifejezetten harci feladatokat látnak-e el? Bár a harckiszolgálók és a harcbiztosítók is rákényszerülhetnek olykor tényleges harci feladatok teljesítésére, de funkcionális szempontból talán valamivel kevésbé kockázatos az ő munkájuk, mint a kifejzetten harci feladatokat ellátóké. Ennek persze ellentmond két tűzszerészünk tragikus halála, sőt általában a tűzszerész szakma magas arányú vesztesége is. A koalíciós erők 896 afganisztáni áldozatából ugyanis az imént említett weblap szerint mintegy 240-en a két magyar tűzszerész életét is kioltó, úgynevezett improvizált robbanószerkezetek miatt váltak áldozattá. A tűzszerészekről egyébként tudni kell: ők békeidőben is mindig éles harcfeladatot látnak el; hatástalanítják és megsemmisítik a fellelt aknákat, bombákat és egyéb robbanótesteket illetve robbanószerkezeteket. Ezt teszik még a II. világháború után több, mint hat évtizeddel Magyarországon is.
Minderre pedig azért érdemes figyelnünk, mert a Magyar Honvédség katonái eleddig „csupán” harcbiztosítási vagy harckiszolgálási tennivalókat láttak el, ám azt tervezik, hogy a jövőben kifejzetten harci feladatokat is vállaljanak.
Végezetül: katonáink biztonságának harmadik legfőbb tényezője, hogy a védelmük biztosítására milyen eszközök állnak rendelkezésre, és megfelelő-e az a tudás, amire kiképzésük során szert tettek, tesznek. Ezek milyenségét minden haderő esetében jórészt a védelmi kiadások határozzák meg. Ám minden hadsereg – így a Magyar Honvédség is – kiemelt figyelmet fordít a missziókban szolgálatot teljesítők védelmére. Magától értetődő, hogy a válságos vagy hadszíntérnek számító térségekben tevékenykedő magyar katonákat a hadsereg igyekszik felszerelni a legmodernebb eszközökkel. Azonban tudnunk kell: még ezek sem jelentenek tökéletes biztonságot. Egyszerűen azért nem, mert nincs átüthetetlen páncél, és nincs sebezhetelen, halhatatlan harcos; a katonaság különösen veszélyes hivatás. És ezzel tisztában is vannak azok, akik erre a munkára és ilyen kockázatos küldetésre vállalkoznak.


Tálas Péter
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!