Mindnyájan jól ismerjük szép magyar nyelvünk elég gyakran használt messze határozószavát a távol szinonimájaként – írja Tóth Dezső Sándor kedves olvasónk. Az élő beszédben és az irodalmi művekben egyaránt fellelhetők. Főleg távolság kifejezésére használjuk őket. Pl. Babits Mihály Messze, messze c. költeményének címében, valamint Kovács Kati népszerű énekesnő közkedvelt slágerének kezdő sorában: „Oly távol, messze van a hazám…”. Olvasónk szerint az utóbbi években a fent említett szavak jelentésében nem kívánt és bosszantó változás következett be. Manapság a köznyelvben, de főleg a médiában gyakran lehet találkozni az alábbiakhoz hasonló mondatszerkezetekkel: Ez messze nem a legjobb. A vizitdíj messze nem a legjobb megoldás. Péter messze nem akarta megsérteni élettársát. Olvasónk úgy véli, jobb lenne, ha maradnánk a régi, bevált formulánál. Vagyis: Ez távolról sem a legjobb megoldás. A vizitdíj távolról sem jelenti azt, hogy… Péter távolról sem akarta megsérteni élettársát. Olvasónk felvetése érdekes, de nem érzem gondnak a messze jelentésbővülését. A másik nyelvi anomáliát Tóth Dezső Sándor a következő mondatszerkezetekben fedezte fel: A szegregáció messze a legantihumánusabb módszer az oktatásügyben. Vágó István messze a legismertebb a médiasztárok között. A korrepetálás messze a legjobb módszer a tanulók felzárkóztatására. Olvasónk szerint magyarosabbak lennének a fenti mondatok a következőképpen: a szegregáció a legeslegantihumánusabb módszer az oktatásügyben. Vágó István a legeslegismertebb a médiasztárok között. A korrepetálás a legeslegjobb módszer a tanulók felzárkóztatására.
Olvasónk véleményéhez csak annyit tennék hozzá, hogy az antihumánus magyar megfelelője az embertelen, helyesebb lenne ezt használni.
Németh Katalin nyíregyházi levélírónk már többször felfigyelt arra, hogy egyik ismert politikusunk következetesen használja a „fölszín” és a „fölsőoktatás” szavakat, melyeket csak tőle hallott így. Kérdése az, hogy helyes-e ebben az esetben az „e” felcserélése „ö”- re, és olvasónk megjegyzi még, hogy a „fölsőoktatás” kifejezést modorosnak tartja.
A magyar köznyelv kialakulásakor az északkeleti nyelvjárás lett ennek alapja. (Ezért nincs zárt e az irodalmi nyelvben, és ezért (is) van oly sok e betű szavainkban). Ezzel együtt bizonyos szavak, kifejezések nyelvjárási ejtése nem hiba, sőt, kifejezetten szép is lehet. A fel helyett a föl használata ráadásul a köznyelvben is elfogadott. Hogy modoros-e, az pedig a szövegkörnyezettől függ.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”. Kiss Róbert Richard
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!