Egyre elterjedtebbek a kényszerbetegségek

És mielőtt bárki azt gondolja, hogy ezek a betegek mentálisan retardáltak vagy elmebetegek lennének, megjegyezzük, hogy az általunk kezelt betegek közel fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik(!), s ez megegyezik a nemzetközi szakirodalomban talált adatokkal.
A kényszergondolatok – orvosi néven obszcessziók – akarattól függetlenül jelentkeznek, visszatérők, szorongást keltők, amiket az ezekre válaszként adott ismétlődő, a betegnek is értelmetlen rituálék, kényszercselekvések (kompulziók) jellemeznek. A pszichiáter szerint a kórkép hátterében öröklődési, biológiai és pszichológiai tényezők állnak, a betegek rokonai között az átlagnál gyakrabban fordul elő kényszerbeteg, illetve kényszeres személyiség. Az agykutatások egy ingerületátvivő anyag, a szerotonin szerepét igazolták, e rendszer zavarát speciális, úgynevezett képalkotó eljárásokkal is kimutatták. „A homloklebenyben és bizonyos kéreg alatti magvakban fokozott aktivitás észlelhető, amely a betegség gyógyulása után normalizálódik” – tudtuk meg a pszichiátertől. A pszichológiai tényezők közül gyermekkorban átélt szorongásos élmények, pszichotraumák – szülők válása, haláleset, súlyos betegség stb. – jelentősége emelhető ki. E betegséghez leggyakrabban depresszió, illetve más szorongásos zavar társul, és minél régebb óta meglévő a kórkép, annál gyakoribb a társuló betegség. Talán aki idegenként találkozik a kényszercselekvésekkel, nem hiszi el, mégis igaz, ahogy azt a pszichiáter írja, hogy e betegek teljesen tisztában vannak tüneteik értelmetlenségével, ám akaratlagosan képtelenek tőlük megszabadulni. Érdekesség, hogy az érintettek igyekeznek a környezetük elől eltitkolni a tüneteiket, mert azt gondolják, csak nekik vannak ilyen „furcsa szokásaik, rituáléik”, s ha azok kiderülnének, akkor a környezetük elmebetegnek tartaná őket.
Bármennyire is tamáskodunk felette, a szakember szerint mégis igaz, hogy a kényszerbetegség elég gyakori kórkép, élete folyamán hosszabb-rövidebb ideig a lakosság 2-2,5%-a szenved benne, másként fogalmazva,  minden 40-50 ember közül minimum 1 kényszerbeteg. A fóbiák, az alkoholizmus és a depresszió után ez a negyedik leggyakoribb kórkép, sokkal többször fordul elő, mint a pánikbetegség vagy a skizofrénia.
Korábban a legtöbb idetartozó betegséget vagy máshová sorolták, vagy nem is tartották betegségnek. Még a hazai pszichiáterek közül is sokan megkérdőjelezik e betegségeket. Ennek hátterében részben az információhiány, részben a terápiás pesszimizmus állhat. E betegek terápiája ugyan nem könnyű, de az utóbbi két évtized eredményei sokat javítottak a gyógyulási esélyeken. Szerencsére a kényszerbetegség ma már kezelhető. Gyógyszeres kezeléssel a páciensek csaknem kétharmadánál jelentős javulás érhető el. A szerotoninrendszerre az antidepresszánsok hatékonyságát különböző kutatások bizonyították. Öt ilyen hatékony szer van forgalomban a világon, ezek mindegyike Magyarországon is kapható. Tudni való, hogy a készítmények terápiás hatása lassan, fokozatosan, leghamarabb 3-4 hét múlva érezhető, sokáig, akár éveken át tartó gyógyszerszedés mellett történik a gyógyulás. Az antidepresszív szerek napi adagja kényszerbetegségben általában magasabb, mint a depresszió terápiájában alkalmazott dózis.
Minél rövidebb ideje áll fenn a betegség, és minél enyhébbek a tünetek, annál jobb a prognózis. Ezért fontos a korai felismerés és kezelésbe vétel. Sajnos, a kényszerbetegek csak későn – a felmérések szerint a betegség kezdete után 7,5 évvel fordulnak először orvoshoz.
A szakembertől megtudtuk, a pszichoterápiás módszerek közül az úgynevezett viselkedésterápia hatékonysága igazolt, aminek lényege az „ingerexpozíció+válaszmegelőzés”, amikor a pácienst a feszültségkeltő helyzetnek teszik ki, miközben a kényszercselekvé-
sében gátolják, például azzal, hogy szennyezett tárgyakat kell megfognia, ami után az illető nem moshat kezet. A gyakorlatok során a szorongás bizonyítottan fokozatosan csökken, a kényszeres tünet lassan megszűnik. Természetesen a beteggel a gyakorlatokat előzetesen megbeszélik, hiszen csak megfelelő együttműködéssel érhető el eredmény. Ahogy a pszichiáter fogalmaz, szinte minden kényszertünethez speciális gyakorlatok alkothatók, amelyek nyomán a beteg önmaga kezelését fokozatosan megtanulja. Ugyanakkor tény, hogy a gyógyszeres terápiához hasonlóan alkalmazott viselkedésterápiával is a betegek 60 százalékán lehet segíteni. Miután azonban a két módszer egymással kombinálható, az érintettek 80 százalékának állapota számottevően javulhat. Ahogy a pszichiáter fogalmaz, sajnos ma is vannak a gyógyszeres és pszichoterápiára nem reagáló esetek, akiknél a speciális idegsebészeti beavatkozás lehetősége is felmerülhet.
Mit tegyen, ha felismeri kényszerbetegségét? – a választ Dr. Németh Attila pontokba szedte.
1. Ne essen kétségbe, nem fog megőrülni. Gondoljon arra, hogy nincs egyedül ezzel a problémával, minden 50 emberből 1 hasonló gondokkal küzd vagy küzdött valamikor.
2. Nem kell szégyellnie a tüneteit, hiszen nem tehet róla. Ez az agy speciális betegsége, ami megfelelő kezeléssel gyógyítható.
3. Őszintén és részletesen tárja fel orvosa előtt a panaszait. Az orvos számára ez nem lesz ismeretlen, és csak így tudja Önt hatékonyan kezelni.
4. Tartson ki a javasolt terápia mellett, még akkor is, ha kezdetben nem észlel javulást. Több hét kell, amire a gyógyszer kifejti hatását.
5. Éljen minél aktívabb életet, és próbáljon mindig ellenállni a kényszereinek. Idővel tapasztalja szorongása csökkenését.
 
Mit tegyen, ha egyik családtagja, ismerőse kényszerbeteg?
1. Ne hibáztassa a szenvedő embert. Ez betegség és nem akaratgyengeség. Az illető nem azért csinálja kényszeres cselekvéseit, hogy az Ön életét megkeserítse.
2. Beszélje rá az illetőt, hogy keressen fel szakorvost, és támogassa a tünetek leküzdése érdekében kifejtett erőfeszítéseit!
3. Ne engedje, hogy bevonja Önt is kényszereibe, mert ez csak a kóros viselkedés megszilárdulását segíti elő, s nem szolgálja a gyógyulást. Együttérzését más módon is kifejezheti.
4. Dicsérje meg a legkisebb eredményt is, amit a beteg el tudott érni kényszereinek leküzdésében.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!