A GfK LHS HealthCare legfrissebb megkérdezésének eredményei azt
mutatják, hogy a védőnők szerint az általános iskolás korú gyerekek
étkezési szokásait leginkább a szülők és a reklámok alakíthatják. Az
iskolai büfé és menza szerepéről megoszlanak a vélemények.

Az oktatási intézményekben zajló felvilágosítást, illetve saját szerepüket kielégítőnek találják.
A közvélemény-kutató májusban a 6–14 éves korú gyermekek étkezési szokásairól 100 védőnőt kérdezett meg. A válaszadók 64 százaléka változó véleményt fogalmazott a témában, csaknem ötödük (19 százalék) rossznak, 11 százalék nagyon rossznak ítéli ezeket a szokásokat, 5 százaléknak van jó, 1 százaléknak pedig nagyon jó véleménye az általános iskolás korú gyerekek étkezéséről.
A védőnők többsége szerint a gyerekek táplálkozási szokásainak kialakulásában a családnak, illetve a szülőknek legalább akkora hatásuk van, mint a reklámoknak. A válaszadók csaknem fele jelezte, hogy a média, 45 százalék pedig, hogy a barátok teljes mértékben befolyásolják eme szokások kialakulását. Az iskolai menza, illetve büfé szerepéről megoszlottak a vélemények: a védőnők 30 százaléka szerint teljesen, 28 százaléka szerint inkább, további 28 százalék szerint pedig van is, meg nincs is hatása a gyermekek választására. A védőnőnők 11 százaléka tartja úgy, hogy a legfiatalabbak táplálkozási szokásaira a pedagógusoknak jelentős befolyásuk lehetne. 
A gyermekek egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozására vonatkozó iskolai tájékoztatás minőségéről a védőnőknek pozitív a véleményük, hiszen 34 százalékuk szerint teljesen kielégítő az információ ebben a témában, és további 35 százalék szerint is inkább megfelelő az informálás mértéke, mint nem. A megkérdezetteknek csupán 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a táplálkozásról folyó iskolai felvilágosító munka nem megfelelő. (Mindez hangsúlyozottan a tájékoztatásra, és nem az ilyen irányú iskolai nevelésre vonatkozik, lévén a pedagógusok befolyása erősen korlátozott.)
A válaszadók 29 százaléka azt tapasztalja, hogy a gyermekek étkezésével kapcsolatban tanácsot a szülők csak akkor kérnek tőlük, amikor a diákoknak az étkezéssel összefüggő – hányás, hasmenés, allergia, cukorbetegség stb. – problémájuk van. További 21 százalék számolt be arról, hogy minden olyan alkalommal információt kérnek a szülők, amikor a rendelőben találkoznak egymással, sőt a védőnők 16 százaléka szerint nagyjából havi rendszerességű a tanácsadás.
Tízből mintegy öt védőnő teljesen kielégítőnek, harmaduk (33 százalék) kielégítőnek találja saját szerepét az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásról való tájékoztatásban, s csupán ezzel kapcsolatban két százalék fogalmazott meg hiányosságokat.
A gyerekek optimális napi energiabevitelét biztosítandó négyből három védőnő azt javasolja, hogy energiát legnagyobb mennyiségben a reggelivel és a tízóraival, majd az ebéddel és a vacsora közötti időben, méghozzá egyre csökkenő mértékben kell a szervezetbe bejuttatni. A válaszadók nem egészen negyede (23 százalék) tartja úgy, hogy energiát minden étkezésre egyenletesen elosztva lehet optimálisan bevinni.
Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!