Hendét visszhangzó Szájer

Schmidt Mária szerint  – aki korábban Orbán szűkebb köreihez tartozott – valóban vége azoknak az időknek, amikor 90:10, vagy 80:20 lehetett az arány a baloldal javára, ma már inkább „mondjuk 60:40” a sajtóbeli erőviszonyok állása, tehát „a helyzet javult, ám maga a jobboldal a korábbi képzethez tartja magát. A „javulás” okairól nem beszélt, de azok, akik a sajtóviszonyokat ismerik, többnyire ugyanazt a kifejezést használják: megnyíltak a csapok. Vagyis eddig óvatosabb személyiségek is intenzíven bekapcsolódtak a jobboldali és szélsőjobb (ne tagadjuk, e kettő néha átfedni látszik egymást…) média támogatásába.

A pénteken az utcára került Magyar Fórumban, Csurka István MIÉP-es hetilapjában, interjú olvasható Széles Gáborral, Magyarország ötödik leggazdagabbnak tartott emberével. A párbeszédből: „Elnök úr, én tudom, hogy meny-nyi pénzt fektetett be a médiába, 3,5 milliárd forintot.” „Körülbelül igen.” „Az most nem hozza a pénzt?” „Nem, viszi. Az elején nem gondoltam arra, hogy ennyit fog vinni, de szerencsére megengedhettem magamnak, és akik ismernek, tudják, hogy ha én elhatároztam, akkor végigmegyek az úton. Megfelelő tartalékokat képeztem.”
Széles eddigi karrierje  alapján magabiztossága nem alaptalan. 1971-ben végezte villamosmérnöki tanulmányait a Műegyetemen. Ezután a Harvard Egyetemen folytatott executive management programban vett részt. 1981-ben indította első vállalkozását, politikai karrierje pedig az MDF-ben ívelt fel, amelynek 1990 őszén elnökségi tagja lett. (A politikai porondra való belépéssel, mint egyízben elmondta, százmillió  dolláros magánvagyonát kockáztatta). MDF-es korszaka persze már régen a múlté. Nemrég kifejtette, Orbánt Kossuth Lajos reinkarnációjának tartja, a jobboldal páratlan képességű szellemi vezetőjének. Ha komolyan vesszük e szavait és a Fidesz melletti ismételt egyértelmű kiállását,  nem nagyon lehet kétséges, kinek a hatalmi aspirációit segítik elő milliárdos helyfoglalásai a média világában.
Az viszont nehezen kétségbevonható tény, hogy a Széles-féle sajtóbirodalmat mára Magyarország határain kívül is sokan elsősorban  azért tartják számon, mert orgánumai olyan nézeteknek is helyt adnak, amelyek szörnyű asszociációkat ébresztenek. Randolph Braham, a magyarországi holokauszt világszerte ismert amerikai történész-kutatója ezt írta kongresszusi képviselőjének: „A holo-kauszt kutatójaként fájdalommal olvastam egy arcátlanul antiszemita cikket, amelyet Bayer Zsolt, Orbán Viktornak – a Fidesz, Magyarország legnagyobb ellenzéki pártja,  vezetőjének – egyik tanácsadója írt. Bayer, a magyar politikai establishment „respektábilis” tagja, gonosz antiszemita cikket publikált a korábban liberális sajtóorgánum, a Magyar Hirlap március 19-i számában. Ez emlékeztetett engem a náci Németország és a háborús Magyarország zsidóellenes gúnyirataira.” Tudjuk, Bayer státusa azóta nem változott, sem Orbán környezetében sem a Magyar Hírlapnál, ahol a zsidókérdés után a cigányügyben is hasonló szellemben hallatta szavát.
Az említett sajtóbirodalom korábbi tagja az Echo Tv, amellyel a tulajdonos, a növekvő nézettség okán, nagyon meg van elégedve. Ennek adásában kavart legutóbb vihart Hende Csabának, a fideszes – pártközpontként is funkcionáló – Polgárok Házát fenntartó Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumi elnökének a rendőrséggel kapcsolatos állásfoglalása. „Egy kormányváltás után a rendőrséget fel kell oszlatni, és ujjá kell szervezni, magyarul mindenki elveszti beosztását és majd valakik, arra  a közbizalom megbíz… majd eldöntik, ki az, aki újra szolgálatba állhat, és ki az, akit visszavesznek” – jelentette ki az Orbán-kormány volt államtitkára.
A rendőrség kebelében,  szakszervezeti források szerint megrökönyödés és értetlenség fogadta Hende szavait, annál inkább, mivel egyesek tudni vélik, hogy a volt államtitkár a Fidesz belügyminiszter-jelöltje lehet, és mivel még a rendszerváltás után sem hajtottak végre tömeges rendőrségi elbocsátást. Egy ilyen lépés közel 45 000 személyt érintene, családtagokkal együtt messze több mint százezer főt.  Egyébként a Fidesz vezetői eddig nem tartották szükségesnek az elhatárolódást Hende nézetei-től. A Magyar Nemzet pedig csütörtökön a párt csúcsvezetéséhez tartozó Szájer József „valóban hiánypótló” cikkét ismertette, amely a néppárti European View legutóbbi számában jelent meg. Eszerint „a magyar nyilvánosság bizalma összeomlott a rendőrség demokratikus irányításában, amikor 2006. október 23-án egy békés megemlékezésre rontott.”

B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!